A túlnépesedés veszélyei egy hír tükrében

Évezredünk új betegségei

(rejtélyes szerzett immunhiányos állapot)

CÉLKERESZTBEN AZ EGÉSZSÉG!

előadás sorozat

(a „Műegyetemi” Természet és Sporttudományi Egyesület, a Pannon Palatinus József Nádor alapítvány, a Természetes Élet Szövetség és a TIT Stúdió Egyesület rendezésében)

Az elmúlt évben (2011.) a Földön élő lelkek száma meghaladta a 7 milliárdot. Szinte minden tanulmányban, amelyek jövőnk esélyeivel foglalkoznak, megjegyzik, hogy bolygónk csak kb. 4 milliárd embernek képes megfelelő biológiai létet biztosítani. A biológiai létet és annak fennmaradását biztosító anyag és élet körforgásának alapfeltétele, hogy az anyag mindhárom halmazállapota – gáznemű-folyadék-szilárd – megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre. Az emberiség, hogy a természetet uralni tudja, igyekezett a természet törvényeit felülírva a létfenntartáshoz elengedhetetlenül szükséges anyagcsere folyamatok biztosítására „műtermékeket” létrehozni, olyanokat melyek a biológiai körforgásban természetesen nincsenek jelen. Tudományos módszerekre való hivatkozással lassan bolygónk teljes élelmiszer termelését megváltoztattuk. Ezek a technológiák nem képezik a természet anyag és élet körforgását, tehát nem megújuló biológiai folyamatokról van szó. A tudósok azt állítják, hogy a természet törvényeivel ellentétes folyamatokkal is biztosítható a minőségi élet, mind a 7 milliárd embernek. Ez a nemesnek tűnő gondolat sem korábban, sem napjainkban, de a jövőben sem valósítható meg; tényszerűen állapíthatjuk meg, hogy az élelmiszerhiány még ilyen „modern élelmiszer előállító technológiákkal” sem oldható meg: „Laboratóriumban fejlesztett hamburger. Úgy hangzik, mint egy science-fiction film? Egészen mostanáig így is volt, azonban annak a lehetősége, hogy laboratóriumban előállított hús jelenjen meg a boltok polcain, közelebb van, mint gondolnánk. A szintetikus, vagy lombikhúst élő állatokból kinyert őssejtekből állítják elő izomszövetté növesztve azt a laboratóriumban. Ez elviekben teljes mértékig fogyasztható az emberi szervezet számára. Azon kívül, hogy ezzel a módszerrel elkerülhető lenne az állatok megölése, még a hús előállításának káros környezeti hatásait is csökkenteni lehetne. A mesterséges hús előállításának technológiája nagyjából az előző század közepén alakult ki”. Az idézet rossz érzéseket vált ki az emberekben és felveti azt a kérdés, hogy nincs más kiút, vagy a gazdaság ilyen „éhes” (pénz)? Azért sem sikerülhet ez a természet körforgását kiiktató és annak egyensúlyi állapotát felborító folyamatokkal működő technológiák elterjedése, mert egyrészről ezek a technológiák pazarlóan fogyasztják a föld természeti kincseit, másrészről mesterségesen előállított toxinok kerülnek a környezetbe és nő hulladék mennyisége. Állíthatjuk, hogy a jövőben szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az élet, anyag, táplálék láncolat körforgásának egyensúly helyzete végérvényesen felborul. Idézet egy tanulmányból: „A klímaváltozás, az élelmiszerbiztonság és a népességnövekedés együttesen pusztító vihart okozhatnak. A Föld népessége 2050-re valószínűleg a mostani 7 milliárdról 9 milliárdra fog emelkedni. Mégis, ugyanebben az időben, amikor egyre több szájat kell etetni, a világ szembesül a kevesebb víz és megművelhető föld problémájával. Mit fog ez jelenteni biztonságunk szempontjából?”. Csak néhány, mindenki által ismert tényszerű veszteség. Fogy a föld olajkészlete, (amely nem csak az energiatermelést befolyásolja, hanem a teljes vegyipart is) Kínában kritikus szintet ért el a ritka földfémek kitermelése, az urbanizáció az egyre szűkösebb termőföld területekre is kiterjed, nem beszélve a zöldmezős beruházásokról. Ezzel egy időben megjelentek az élőlényekben a kiirthatatlan vegyi anyagok. Az Ember, mint a táplálék láncolat csúcsán lévő élőlény ezért koncentráltan veszi fel a különféle, a biológiai folyamatokban nem hasznosítható vegyületeket, ionokat, elemeket stb., amelyek már a vérünkben is megjelennek.

A kutató érthetetlenül szemléli azt, amikor különféle kereskedelmi érdekek és a haszon előtérbe helyezésével egyes molekulák, vegyületek, elemek rendszeres fogyasztására biztatják az embereket. A túldozírozás, indokolatlan többletfogyasztás valamiből, felborítja az arányos, kornak-nemnek megfelelő természetes biológiai táplálkozást. Ez a napjainkban oly divatos jelenség természetesen nem jelenti az azonnali közvetlen életveszélyt (bár meg kell jegyezni, hogy egyértelműen toxikus anyag nagymennyiségű bevitele életveszélyes is lehet). A végeredmény viszont nagyon riasztónak tűnhet és ez nem más, mint a véletlenszerűen kialakuló egészségkárosító folyamatok megjelenése.

Idézet egy korábbi tanulmányból:

„Mesterséges vegyi anyagokat talált a WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet európai élelmiszerekben. A tejtermékekben, húsokban, kenyérben kimutatott vegyi anyagok emberek és vadállatok vérében is jelen vannak. Ez azt jelzi, hogy a táplálék fontos szerepet játszik a vegyi anyag szennyezés világméretű láncolatában, ahol a kezdő láncszem a vegyi anyagok előállítása, az utolsó pedig a mi szervezetünk. 13 európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszter vérében a vizsgált 103 vegyi anyagból 55 előfordulását kimutatták”

A vegyszerek elterjedése mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a génmódosított növények és a klónozott szarvasmarhákban felhalmozódott és a természettel nem azonos molekulák megjelenését. A Hármas Elmélet első tételét sem lehet figyelmen kívül hagyni. A megtermelt gabona, zöldségfélék minősége egyértelműen függ a termő talaj összetételétől és azok elemeinek gazdagságától.

Emlékeztetőül néhány kivonat tanulmányokból:

„Azokat nevezzük génmódosított élőlényeknek (angolul Genetically Modified Organisms, röviden GMO), melyekbe valamilyen más élőlény egy ismert funkcióval rendelkező génjét laboratóriumi körülmények között bevitték, és ott működésre kényszerítették annak érdekében, hogy a befogadó szervezet új tulajdonságokkal rendelkezzen… a génmódosításra az egyik legszemléletesebb példa egy talajlakó baktérium esete, amely természetes rovarölő anyagot termel saját védelme biztosítására. A kedvező rovarölő hatás miatt a megfelelő génjét számos takarmánynövénybe beültették, amelyek ez által szintén képesek lettek ennek az anyagnak a termelésére. A génmódosítás a fajok közötti határokat is átlépi. Lengyelországban végeztek olyan kísérletet, melynek során emberi géneket kevertek pontyokba, ezáltal azok gyorsabban nőttek, és ugyanezt kipróbálták szarvasmarhákkal is.” vagy idézhetjük:

„Magyar kutatók újabb bizonyítékot találtak a génmódosított kukoricafajták környezet-egészségügyi kockázatára. A MON810 fajták toxintartalma több ezerszerese a kukoricamoly ellen használt növényvédő szerekének. Az EU-ban engedélyezett MON810 jelű, géntechnológiával módosított kukoricafajták toxintartalma (kukoricamoly ellen ható Bt-toxin) száraz időben mintegy 7000-szerese, csapadékos időben pedig 3500-szorosa a kukoricamoly ellen használt növényvédő szer toxintartalmának.”

Ezeknek a tudatában a gazdasági élet szereplői mégis igyekszenek érdekeiknek megfelelően a társadalmakat arra kényszeríteni, hogy minél többet fogyasszanak, és ez által termeljenek, úgynevezett „modern élelmiszer” technológiákkal. Ez az alapjaiban is ingatag téveszme válságok sorozatát produkálja, amit az érdekeltek elhallgatnak, és sok esetben kisebbítenek. Abban az esetben, amikor véletlenszerű folyamatok hatására, súlyos helyzet áll elő akkor csodálkoznak, de az előre jelzett folyamatokat gondosan elhallgatják. Egy járvány, vagy gyógyszer okozta megbetegedéseknél ismét elkezdenek a tudósokra mutogatni, hogy van ismét egy feladat, amit meg kell oldani. (mint pl: A Contergan nevű gyógyszert 1954-ben fejlesztették ki és 1957 végén hozták forgalomba. Hamar népszerű lett, sok mindenre kínált megoldást. A vény nélkül kapható készítmény jó hatással volt a szorongásra és csökkentette a kismamák hányingerét is. A Contergan az immár hírhedt, aacheni székhelyű Grünenthal cég sikerterméke volt akkoriban. A gyógyszer hatóanyaga a thalidomid vagy kémikus nyelven alfa-ftálimido-glutárimid. Más országokban a gyógyszert Thalidomide néven hozták forgalomba. Mintegy 12 ezer gyermek született végtaghiánnyal 50 évvel ezelőtt, 1958 és 1961 között Németországban. A tragédia még mindig nem merült feledésbe, bár már csak 2-3000 ún. Contergan-bébi él.”

A bértudósok sikereket érnek el, de csak egy szűk szakmai területen. A globális biológiai lét, ökoszisztéma viszont egyre gyorsabban pusztul.

Az ellenőrizhetetlen és tervezhetetlen folyamatok megjelenését követően az igazi félelem akkor alakul ki, amikor sem a politika eszközeivel, sem a fegyveres testületekkel nem képesek az adott problémát megoldani.

A járványok, a baktériumok, a vírusok patogén változatai időszakonként fel-fellobbannak, és sok áldozatot szednek. Említhetnénk az influenza egyes törzseit, az Ebolát, vagy a HIV vírust stb.. Sajnálatosan ezek között a korokozók közül sok olyat találunk, amelyeket biológiai fegyvernek állítottak elő, mint pl. az antraxot.

Az elmúlt hónapban (2012.08.24.) az MTI hírforrásból értesülhettünk egy újabb veszélyről:

„Újabb rejtélyes kór, az AIDS-hez hasonlít. Ázsiaiaknál mutatták ki a betegséget. Szerzett immunhiányos állapotot idéz elő, de nem fertőző. Az érintettek túlnyomó része ázsiai, néhányan az Egyesült Államokban élnek. A beteg immunrendszere károsodik, így a szervezet nem tud védekezni a kórokozók ellen. Sarah Browne, az Egyesült Államok Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének (NIAID) kutatója azt mondta, egyfajta szerzett immunhiányról van szó, az nem öröklődik és felnőtteknél fordul elő, ám nem terjed vírus segítségével, mint az AIDS.

A New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban most közzétett tanulmány szerint maga a betegség nem terjed emberről emberre, de az nem kizárt, hogy a betegséget valamilyen fertőzés váltja ki. A betegség felnőtteknél 50 éves kor körül jelenik meg. Néhány páciens meghalt fertőzések miatt, amelyekkel legyengült immunrendszerük nem tudott megküzdeni, köztük néhány Egyesült Államokban élő ázsiai is, de számukat Sarah Browne nem tudta megbecsülni.

A kutatók szerint a betegek többségének szervezete olyan antitesteket termel, amelyek blokkolják a gamma-interferont, azt a kémiai szignált, amely segíti a testet, hogy megszabaduljon a fertőzésektől. Ebben az állapotban az érintettek különösen esendővé válnak a kórokozókkal, főként a mikobaktériumokkal szemben.

Az új betegséget "felnőttkori" immunhiányos szindrómának nevezték el a kutatók, mert okára egyelőre nem tudnak választ adni. A tény, hogy csaknem valamennyi páciens ázsiai vagy Ázsiában született, arra utal, hogy genetikai tényező, környezeti hatás is közrejátszhat a betegségben – összegezték véleményüket a kutatók. A gyógyításhoz próbáltak antibiotikumokat és rákgyógyszereket, amelyek csökkentik az említett antitestek termelődését, de úgy tűnik, a krónikus állapot fennmarad.”

A hír elemzése számos kérdést vetett fel. A teljes összefüggések feltárását követően meglepő következtetésre jutottunk. A levezetés mellőzésével az körvonalazódott, hogy ez az AIDS-re hasonlító immunitást gyengítő betegség azokon a földrajzi helyeken bukkant fel ahol az élelmiszertermelést jellemzően gémmódosított technológiával végzik. Ez természetesen egy egyszerű következtetés, de ismerve a génmódosított növények toxin termelését és annak hatását a biológiai láncolatra, valószínűsíti egy, az immunitást érintő géntoxin hatás. A Palatinus kutató műhelyeiben az elemzések tovább folynak a rejtélyes kórral kapcsolatban.

Kép melléklet: Bolygónk génmódosított növényekkel szennyezett területei (egyéb leírásban a megbetegedések felbukkanása egybeesik azokkal az ázsiai és amerikai területekkel, ahol intenzív GMO gazdálkodást folytatnak).