Veszélyben az életünk?

Veszélyben az életünk?

Vagy csak a biológiai létünk? A két kérdést többen más és más megközelítésből értelmezik.

A PANNON PALATINUS igyekszik a különféle szemléleteket feltárni és összevetni. A kérdés bonyolultságára jellemző, hogy a tartalmi teljességet még csak közelítőleg sem lehet elérni.

Sokan gondolhatják, hogy egyáltalában miért kell ezzel a szinte megválaszolhatatlan kérdéssel foglalkozni. A világ, vezető nagyhatalmai igyekeznek a fenntartható fejlődést biztosítani, munkát adnak 7 milliárd embernek, a termelékenység növekszik, és előbb-vagy utóbb bekövetkezik a világbéke, megszűnnek a társadalmi feszültségek és minden ember nagyon gazdag lesz. A baj az, hogy sokan ezt elhiszik, mondhatnánk azt, hogy hisznek a meséknek, nem mernek szembenézni a valósággal és azzal, hogy az álmok lassan rémálommá válhatnak.

Jó és szép úton haladunk, hallhatjuk ki ezekből a véleményekből, de mi van a kanyar mögött.

Pesszimista és „zöld” gondolatok helyett nézzük a valóságot:

• Az emberi lét alapja (jelenlegi tudásunk szerint) a Föld nevű bolygó és az ott kialakult – nevezzük – természeti környezetnek, amelyet benépesítenek az élőlények.

• Az élőlények tartják fenn az élet és az anyag körforgását, amit nevezhetünk akár táplálék láncolatnak.

• Az ember úgy gondolja, hogy azzal, hogy benépesítette a földet és a tudata segítségével azt befolyásolni képes, a természet törvényeivel szembe mehet. A valóságban már 7 milliárd főt is meghaladó élő ember uralja bolygónkat. Valóban „bölcs elmék”, valódi tudósok, többször kiszámították, hogy bolygónk ideálisan 2-3 milliárd főt tud csak emberi életnek nevezhető módon eltartani. Számos esetben ezt politikai és közgazdasági alapon erőteljesen vitatják. Olvashatunk tanulmányokat, melyekben levezetik azt, ha néhány évtized múlva elérjük, a 10 milliárd fős földi létszámot, akkor 7 milliárd ember megapoliszokban fog élni. Hogy hogyan, arról még sejtelmünk sincs. Egy esetet hozok fel példának. Egy közgazdásszal keveredtem vitába, aki elmesélte életének egy részét, de a baj az volt, hogy ezt el is hitte. A példa így hangzott: gyermekkorában a szülei műveltek egy kis kertet és annak a termése elég volt arra, hogy ellássa őket zöldséggel, gyümölccsel. Ez hihető és feltételezhető, hogy a kert mérete megfelelő volt egy család ellátására. Tanult közgazdászunk azzal folytatta, hogy amikor felnőtt lett, akkor Ő is gondozta a kertet és lám akkor is elég volt a termés. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a munka az, ami a termelést biztosítja. Azzal érvelt, hogy a kiskert művelésébe, ha még jó néhány embert bevonnak, akkor az ott dolgozóknak is biztosítja a megnövekedett élelmiszer igényét a kiskert. Logikailag talán még el lehetne fogadni ezt az érvelést, de válaszul napjaink hazai mezőgazdaságát és annak politikai, közgazdasági értelmezését hozzuk fel példaként. Azt halljuk, hogy hihetetlen mennyiségű feldolgozott élelmiszert fogadna be Oroszország, és Ázsia is. Ez az igény korlátlan élelmiszer kereskedelmi lehetőséget biztosít és minden élelmiszert (minőségit) képesek vagyunk eladni. Nagyon boldogok lehetünk, de akkor mi mit fogunk enni? Hazánk mezőgazdasági területe folyamatosan csökken. Budapest határában, Soroksár és a Csepel sziget területein szorgos bulgárkertészek termelték meg azt a zöldség mennyiséget, amit folyamatosan beszállítottak a csarnokokba. A Soroksári úton annak idején rendszeresen vásároltam Pavlov Marin magkereskedőtől magokat. Most mi van ezen a területen? Ipari park, kamionmosó, bevásárlóközpont, raktárak stb. de nincs zöldség. Ez az egész országra jellemző. Próbáltam kiszámolni, hogy a nagy útépítések, amelyek munkát adnak embereknek (egyszeri), hány embertől veszik el a tartós munkát például az élelmiszertermelés megszűnése miatt. A zavaró az, hogy úgy gondoljuk, ha sok élelmiszert (azt lehet kihallani a nyilatkozatokból) exportálunk, pontosabban minden megtermelt élelmiszert kiviszünk az országból, akkor az gazdaságilag jó lesz, nő a GDP és visszafizethetjük a kamatokat (tőkét nem). De mit eszünk mi? A 21. századi logika szerint természetesen Ázsiából érkező jóval gyengébb minőségű élelmiszert, vagy a Benelux államokból érkező klónozott iparilag előállított fehérjét (ami ellen etikailag is tiltakozom), amit természetesen génmódosított takarmánnyal etetnek. A baj az, hogy a globális élelmiszer kereskedelem és minden nagyhatalom ezt komolyan gondolja. Leegyszerűsítve, legyenek olyan területek, ahol minőségi élelmiszert termelnek, azt kapják meg egyes gazdag országok és helyette mi kapjunk élelmiszernek látszó valamit, amit fogyasszunk el és ne kérdezősködjünk. Eltávolodtam a valóságtól és csak szítom a kedélyeket, gondolhatják sokan. Az elmúlt hetek egy hírét emelném be. „A GMO növények génjei nagyon hamar megjelennek a rovarokban. A teszt során az USA-ban génmódosított táblák közelében szójánál 103 perc alatt, míg kukoricánál 57 percen belül kimutatható volt a GMO protein (Cry3Bb1). (Spencer et.al. 2003.)” Ezen most változtatott az EU élelmiszer biztonsággal foglalkozó hivatala, ugyanis ez idáig a mézen fel kellet tüntetni, hogy GMO módosított növények virágporát gyűjtötték be a méhek. Mostantól ezt nem kell megtenni. Milyen következtetésre juthatunk? A hazai jó minőségű, vegyszer és antibiotikum mentes mézet azonnal exportálni lehet és helyette behozhatjuk a cukrozott és szennyezet olcsó mézet. A gazdaság és a pénzvilág viszont virul.

• Igaztalanok vagyunk, amikor azt feltételezzük, hogy a politika és a gazdaság ezekre az égető kérdésekre nem keresi a választ. Egy 2013.01.16.-án megjelent cikk figyelemreméltó címe így hangzott, „Ilyen lesz Európa 2035-ben”.

• Végre, mondhatnánk, egy megalapozott jövőkutatással tervezhetjük a jövőnket, azaz az emberiség jövőjét. A bevezető fejezet viszont hamar lelohasztotta a bizakodó várakozásunkat. „Orosz és amerikai titkosszolgálatok és kutatók készítettek egy térképet arról, hogy hogyan alakul át kontinensünk a következő 22 évben. Egy orosz lap által közzétett anyag szerint Magyarország nőni fog.” . A terjedelmes írás a természettudományokat és élettudományokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyta. Idézet a cikkből „Franciaország összemegy

A lap szerint Franciaországban bekövetkezik a multikulturalizmus csődje: a kormány nem tehet mást, mint elszigetel egy területet és odadeportálja a lakosság egy részét. Ilyen terület már kialakulóban van Marseille környékén – nem zárható ki, hogy itt 2035-re egy arab iszlám állam alakul ki. Franciaország területe tovább csökken azáltal, hogy a baszkok lakta területek Baszkföldhöz csatlakoznak, Lotaringia pedig csatlakozik a Német Szövetségi Köztársasághoz, és Korzika is függetlenedik. Franciaországnál is hamarabb eshet szét Belgium. A flamand országrész csatlakozhat Hollandiához. Szétesik Olaszország is: a szorgalmas északiaknak elegük lesz a déliek etetéséből. A déli országrészek viszont nem tudják megtartani az önállóságra törekvő Szardíniát és Szicíliát. A jóslat szerint az európai fokozódó iszlámellenes hangulat oda vezet, hogy érdekcsoport jön létre Bosznia-Hercegovina felszámolására: az országot felosztják Szerbia és Horvátország között. Törökországnak tett engedményképpen viszont létrejöhet az egységes Albánia, mely Koszovón kívül a mai Macedónia nyugati területeit is magába foglalja.” Szándékosan a Francia példát emeltem ki, nehogy valaki félreértelmezze írásomat. Milyen következtetést vonhatunk le, mindösszesen azt, hogy a földi valóságot, az életet és anyag természet törvényei szerinti kőrforgását senki nem veszi figyelembe.

• A kérdést és a föld jövőbeni sorsának elemzését egy rövid tanulmányban nem lehet levezetni. A felületes hírközlés kénytelen megjelentetni hírességek gondolatait, ha azok egyben felhasználhatóak szenzációkeltésre is, vagy emberek rémisztgetésére. Ez utóbbi gondolat a katasztrófákra, balesetekre, háborúkra és tragédiákra vonatkozik. A hírekben ezeket hallhatjuk, valamint azt, hogy az éppen hatalmon lévő politikai erő milyen fáradozásokat tesz „az okozott károk felszámolására”, főleg ha azt pénzben is ki tudja fejezni. A szellemi kavarodást jól szemlélteti, hogy az elmúlt napon Cseljabinszk közelében egy meteor hullott alá, amit azonnal atombomba felrobbanásához hasonlítottak, de kik? „Legalább hússzor több energia szabadult fel a cseljabinszki meteorit felrobbanásakor, mint a hirosimai atombomba felrobbanásakor – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).”

ez orosz felvétel és nem NASA

• A bolida, mert így hívták azt a kb. 15 méter átmérőjű meteort, nem jelezte előre, hogy érkezni fog. Az történt, ami a világegyetemben természetes jelenség. A problémát ismét az orvosok próbálták kezelni. „A meteorit miatt összesen több mint ezer ember sérült meg. A Cseljabinszki megyében még 50 ember ápolnak kórházban, köztük 13 gyereket. Orvosok szerint állapotuk kielégítő.” Néhány elemzés vetette fel, hogy az milyen szerencse volt, hogy ez a becsapódás Oroszország kevésbé lakott területén történt. A történetnek, mint minden katasztrófának és bajnak mindig egy a vége: „a károk az első becslések szerint meghaladják a négyszázmillió rubelt (az első becslések egymilliárd rubelről, vagyis hétmilliárd forintról szóltak). A károk felszámolásában több mint ezer önkéntes vesz részt.”.

• Még szerencse, hogy ezt a természeti jelenséget nem kötötték társadalmi változáshoz. Gondolok itt arra, hogy amikor a Pápa leköszönt, mert elérkezettnek látta az időt arra, hogy az egyház érdekét figyelembe véve, másnak adja át tisztét, aki határozottan képes irányítani a Vatikáni érdekeket, akkor egy természeti jelenséget csatoltak a bejelentéshez. „Isteni jel? Villám csapott a Vatikánba. A katolikus egyház vezetője hétfőn tette sokkoló bejelentését, döntését azzal indokolva, hogy előrehaladott kora és egészségi állapota miatt már nem képes megfelelően ellátni feladatát. Hogy ehhez mit szólt főnöke? Isteni jelként lehetséges, hogy ezt a villámot küldte, ami a lemondás napján csapott a Szent Péter-bazilika kupoláján lévő keresztbe. Hogy ez mit jelent, azt olvasóinkra és a teológusokra bízzuk.” olvashattuk, amihez képet is mellékeltek.

• Térjünk vissza ahhoz, hogy kinek a véleményét és mikor veszik figyelembe. Napjainkban azoknak a véleményét hallhatjuk erőteljesebben, akik kiabálnak. A tartalom nem számít, csak a hangerő és az agresszivitás. A jövőnket, és itt a biológiai létet tekintem elsődlegesnek, csak úgy alapozhatjuk meg, ha a jövő generációinak életesélyeit nem romboljuk. Ahhoz, hogy a jövő unokáinknak is élhető legyen, egy valamit mindenféle képen meg kell tenni. Ez nem más, mint az, hogy tudásunkat – elsősorban az egyetemleges tudásra gondolok – át kell adnunk a jövő nemzedékeinek. Nem így gondolják azok, akik mindösszesen csak azt hiszik, hogy a politika és a pénz hatalma a fontos, minden más lényegtelen. Napjaink diáktüntetései sem a tudás megszerzését helyezik előtérbe, hanem olyan formai kérdéseket feszegetnek, amelyek diákjóléti kérdéseket és a felsőoktatás működését érintik. Az egész társadalmat érintheti az, ha végzett egyetemisták egy kritikus szintet meghaladó létszámban külföldön vállalnak munkát. De ez sem volna baj, ha egy idő után visszajönnének, egy minőségi tudással. Abban az esetben, ha minden követelésüket elfogadják, attól még nem lesznek okosabbak a diákok. A tudást csak tanulással, tehetséggel és szorgalommal lehet elsajátítani.

• Mint tudjuk, egyes amerikai államokban a kézzel írást eltörölték, és hazánkban is – Kazinczy Ferenc után szabadon – elektronikus és SMS nyelvújításokat kívánnak bevezetni. Ez a kultúrának nem nevezhető „tömegtermék” azt eredményezi, hogy az emberek nem csak nem írnak anyanyelvükön, hanem még nem is olvasnak.

• Ezért fordulhat elő az, hogy Sir David Attenborough legutóbbi nyilatkozata sem jutott el oda, ahol állítását elemezni kellene. Ezt olvashattuk, már aki tud olvasni. „A Föld pestisének nevezte az embert Attenborough. A neves természetfilmes, Sir David Attenborough legutóbbi nyilatkozata szerint korlátozni kell az emberi populáció növekedését, amíg teljesen tönkre nem tesszük a bolygót. "Mi vagyunk a Föld pestise. A következő ötven évben megkapjuk érte a büntetésünket. Nemcsak a klímaváltozásról van szó, ez pusztán terület kérdése. Elég hely kell ahhoz, hogy élelmet termeljünk ennek az iszonyú nagy hordának. Vagy mi korlátozzuk a populációnövekedésünket, vagy a természet teszi meg ezt helyettünk, és a természet már most is teszi a dolgát" – mondta a Radio Times-nak David Attenborough. „

Ebben a néhány mondatban minden, az emberiséggel kapcsolatos probléma felvetése megtalálható. Mert csak akkor van jövője az emberiségnek, ha a természettel harmóniában él és a természet rendjét nem borítja fel.

Mint az élettudományok elkötelezett kutatója nem csak egy molekula, vagy szerv, szervrendszer vizsgálatával, vagy gyógyszerkutatással foglakozom. Az élet körforgásának egységét értelmezem a maga összetett formájában (mikrobiológia, botanika, zoológia, antropológia). Attenborough értelmezése különösen figyelemre méltó, még abban az esetben is, ha azt egy más szakterületen tevékenykedő tudós értelmezésével összevetjük.

• Egy meghökkentőnek tűnő előadás címet említenék: „A halott orvos nem hazudik”. Az előadást Dr. Joel D. Wallach (korábban Nobel díjra felterjesztett orvos) Moszkvában tartotta, amelynek teljes szövegét közzétették. Az előadás rávilágít azokra a problémákra, amelyeket ha nem küszöbölünk ki, vagy nem változtatunk rajtuk, akkor végzetesek lehetnek az emberiség számára. Örömömre szolgált, hogy Wallach megfigyelései, kutatásai és állításai sajátos megközelítésben, de teljes mértékben alátámasztják a Hármas Elmélet tételeit.

• Érdemes az előadás néhány részét idézni:

• „Nagy örömömre szolgál, hogy találkozhattam Önökkel. Én egy farmon nőttem fel, St. Louis nyugati részén. Az 50-es években elkezdtünk marhákat tenyészteni. Ha ismerik a marhatenyésztést, bizonyára tudják, hogy a profithoz vezető egyetlen út: önállóan megtermelni a kukoricát, a szójababot és a szénát. A malomban megőrölték ezeket, és rengeteg vitamint és ásványt adtak hozzájuk, így készült a marhatáp. Hat hónap múlva a marhákat piacra lehetett vinni. Gondosan szelektáltuk őket, a legjobb egyedeket magunknak hagytuk. Az az érdekes, hogy miután ennyire gondosan, saját kezűleg készítettük a marhatápot, képzeljék el, sosem szedtük semmilyen ásványt és vitamint. Pedig fiatalok voltunk, és legalább 100 évig akartunk élni fájdalom és betegség nélkül. Ez nagyon izgatott engem, és egyszer megkérdeztem az apámtól: "Mondd apa, nekünk miért nem ugyanúgy csinálod az ennivalót, mint a teheneknek?" Apám nagyon bölcs gondolatot ajándékozott nekem, ő azt mondta: "Hallgass fiam, értékeld azt, hogy mindennap friss élelmiszerhez jutsz a farmról! Remélem érted… " A környezetszennyezésre szuperérzékeny egyedeket kellett megfigyelnem, mert a 60-as években még senki sem volt tisztában az ökológiai problémákkal és katasztrófákkal. Szóval, a halál okainak feltárásához 17500 boncolást végeztem el, és a következő eredményre jutottam: "Minden állat és ember, amely természetes halált hal, a tápanyag hiánya miatt halt meg… Napjainkban az amerikaiak átlagéletkora 75,5 év, az orvosoké pedig 58 év. Ha igényt tartanak a statisztikai 20 évre, ne menjenek orvosnak. Van két alapvető dolog, amihez ragaszkodnunk kell, ha hosszú életűek közé akarunk sorolni magunkat. Ha 120-140 évig akarnak élni, akkor: Először is, kerüljék a veszélyeket, például, ne lépjenek taposó aknára. Kerülni kell tehát az értelmetlen és szükségtelen veszélyeket. Ha orosz rulettet játszunk, dohányzunk, iszunk, csúcsforgalomban rohangálunk az út közepén, akkor nem hiszem, hogy megéljük a 120. életévünket. Ez humorosan hangzik, de képzeljék el, hogy évente emberek ezrei halnak meg, mert hasonló hülyeségeket művelnek. Én azt szeretném, hogy lehetőség szerint védjék meg magukat. Ha van lehetőségük megelőzni valamilyen betegséget, különösen gyógyíthatatlan

• betegséget, akkor ezt a lehetőséget meg kell ragadni. Másodszor, csak azt kell tenni, ami hasznos! Szükségünk van 90 táplálék-kiegészítőre, ebből 60 ásvány, 16 vitamin, 12 alapvető aminosav és 3 alapvető zsírsav. Összesen 90 kiegészítő a mindennapi étrendünkhöz, amelyek hiánya különböző betegségeket okozhat. Erről mostanában újságok cikkeznek, a rádióban, a tévében beszélnek róla. Mindenki tud erről, mert az embereket érdekli az egészség, a hosszú életkor, a táplálék-kiegészítők, és az orvosok is állandóan erről beszélnek nekünk. De nem azért, mert ezt követeli meg tőlük az orvosi munkájuk. Azt ne gondolják, hogy az orvosok kérik az újságírókat, hogy erről cikkezzenek! Nem, ez azért van, mert az ilyenfajta információ növeli az újság eladhatóságát… A cikk összesen hat oldalán csak egy negatív gondolat szerepel, ez egy orvos gondolata, akinek a cikk szerzője tette fel a kérdést: "Mit gondol a vitaminokról és ásványokról, mint az étrendünk kiegészítőiről?" Mit válaszolt az orvos? "A vitaminok szedése nem hoz hasznot" – véli Viktor Hubbin, egy New York-i orvosi egyetem professzora. "Minden vitamin, mint táplálék kiegészítő, a vizeletünket teszi drágábbá"… Az 1776. és a második világháború közötti időszakban az amerikai kormány kb. 8,5 millió dollárt költött az egészségügyre és orvosi kutatásokra. Most erre 1,2 milliárd dollárt költenek évente, és ez nem is elég, mert mindenki ingyenes orvosi ellátást akar. Én azt mondom, hogy ha a mezőgazdaságban bevezetnénk az emberi típusú orvosi rendszert, akkor fél kiló hús 275 dollárba kerülne. De ha a mezőgazdasági rendszert alkalmazzuk az emberek egészségügyi 01.-ellátására, akkor egy öttagú család egészségbiztosítása 10 dollár lesz havonta. Lehet választani."

• A terjedelmes kivonatot egy kiemelten fontos fejezettel zárnám. Ez a rövid kis idézet rávilágít arra, hogy a jövőben, lélekszámban egyre növekvő társadalmak képtelenek lesznek az élet, elemi feltételeit biztosítani bolygónk élővilágának és természetesen az emberiségnek is. Amit Wallach állít, azt csak az Emberre vonatkoztatta, viszont tudjuk, hogy a bolygónk minden élőlényére érvényes tudományos megállapítást tett.

„Egy másik történet, az ásványok. Ez egy tragikus történet, mert a növények már nem tartalmaznak ásványokat semmilyen formában. Ezek már hiányoznak a talajból, így nincsenek meg a növényekben sem. Készítettem egy másolatot az Egyesült Államok Szenátusi üléséről. 74. kongresszus, második ülés, 2.64. dokumentum. Az áll benne, hogy az ásványtartalom a farmjaink talajában teljesen lecsökkent, ezért a learatott termés, akár gabona, akár zöldség, akár gyümölcs, nem tartalmaz ásványokat. Az emberek, akik ezekkel az élelmiszerekkel táplálkoznak, megbetegszenek az ásványok hiánya miatt. Az egyetlen módszer ennek a megelőzésére és gyógyítására a táplálék-kiegészítők alkalmazása. Ez áll a dokumentumban, amelyet 1936-ban írták alá a Kongresszusban. Azóta jobbra fordult a dolog? Nem, nem lett jobb! Sajnos, még rosszabb is lett a helyzet. Ennek az az oka, hogy a farmerek nátriummal, foszforral és káliummal javítják a talajt. Három komponenssel különböző kombinációban, és senki sem kényszerítheti rá a farmert, hogy még 60 elemet adagoljon a földbe, mert attól nem függ a termés mennyisége. Ezért minden egyes termés kivonja a földből az összes lehetséges ásványt. És ha a 60 helyett csak 3 ásványt pótolunk vissza, akkor a dolog úgy néz ki, mint amikor havonta 3 dollárt teszünk a számlánkra, de 60-at veszünk ki. El tudják képzelni, mi lesz a számlánkkal. Megszűnik. Elmondom Önöknek, hogy az egészségünk is a katasztrófa szélén van, mert a talajban már nincsenek ásványok, és emiatt mi együtt és külön-külön teljes felelősséget viselünk az egészségünkért, a tudatos kiegészítő ásványpótlásért. Gyakran megkérdeznek: "És 1000 évvel ezelőtt mit csináltak az emberek, amikor nem is voltak műtrágyák, pedig sokan éltek hosszú életet. Mit gondolsz az egyiptomiakról, indiaiakról, kínaiakról?"Ők hatalmas folyók mentén éltek: Nílus, Gangesz, Sárga folyó, amelyek évente megáradtak, és mindent elárasztottak. Találják ki, mi történt ilyenkor? A víz iszapot és hegyi homokot hozott ezermérföldnyi távolságra. És az emberek imádkoztak minden istenhez, és köszönték az áradást. Mi azért imádkozunk, hogy ne legyen áradás. Pedig az áradás gazdagítja a talajt termékeny iszappal és ásványokkal, ezzel gazdagítja a learatott termést is, (folytatta gondolatait Dr. Joel D. Wallach)”

A fenti gondolatok megértéséhez nagy segítséget jelenthet a „Hármas Elmélet” megismerése és olvasása.

Minden Bővebb összefüggés feltárása helyett szükségesnek tartom megemlíteni, hogy az igazi biológiai veszély egyik fő forrása az, hogy a földünk felszínén arányosan elhelyezkedő elemeket kitermeljük. (a periódusos rendszer első elemétől a H hidrogéntől a még ismert 112 Cn koperníciumig, valamint az utolsó hat még csak sejtés szerű 113 Uut ununtrium- a 118-as Uuo ununoktiumig, igaz ezek között az elemek között olyanok is vannak, amelyeknek csak radioaktív állapota ismert). Az ember önös céljainak érdekében kitermeli a nyersanyagokat (bányászat), azokat felhasználja mindenféle eszköz és anyag előállítására, amelyek mind, csak idő kérdése, hogy hulladékká váljanak. Ebben az esetben anyag körforgásról nem beszélhetünk, csak felhasználásról és hulladékgazdálkodásról. A baj ott kezdődik, hogy ezek a hulladékok nem arányosan kerülnek vissza a természetbe, hanem koncentráltan kis területen halmozódnak fel.

Tudjuk, hogy vannak olyan országok, amelyek úgy oldják meg a kommunális hulladék elhelyezését, hogy azt hajóra rakják, és nagyon távolra elviszik. Amikor egy előadáson erről beszéltem egy kritikusom nemes egyszerűséggel azt mondta: „ez hazugság”. Vitába nem szálltam vele, mert papírja volt arról, hogy Ő okos. Megragadom a lehetőséget, hogy ebben a kis dolgozatban tényszerűen mutassak be egy települést, Guiyu nevű Kínai kisvárost, amit csak a világ szemét-fővárosának hívnak. Idézet: „Guiyu Kína Guangdong tartományában fekszik. Hajdanán négy kis falucska volt, amely azért állt össze, hogy itt dolgozzák fel a világ elektronikus hulladékát. Mára Guiyu már 52 négyzetkilométeren terül el, és 60 000 vállalkozó foglalkozik a feldolgozással. Naponta több mint 1000 kamion érkezik ide, kiokádja magából a világ e-hulladékát. Nem véletlenül lett GuiYu beceneve "elektronikus temető". Eddig a becslések szerint minimum 1,5 millió tonna e-hulladék végezte itt.”

A bonyolult levezetések helyett néhány fényképet mutatok be, mely az elektronikus médiában is láthatók.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A legutóbbi PALATINUS beszélgetésben

( www.pannonpalatinus.hu A PALATINUS hangjai: Az Ember és a Környezet) felvetődött, hogy mit tehetünk azért, hogy az egyre gyorsuló káros és katasztrófához vezető útról letérjünk és visszatérjünk a természeti egyensúly boldog, néha rögös paradicsomi állapotába.

Gondolataink és ismereteink egybevetését követően csak egy lehetőséget tudunk elképzelni. Ez nem más, mint a szellemiségnek és a kultúrának a kiteljesedése. Ez is csak összefogással jöhet létre. A gondolkodóknak egységes álláspontjait meg kell ismerni és egy folyamatosan bővíthető gondolatmenetbe szükséges beleilleszteni. A gondolkodás és a tudomány egysége határtalan lehetőségeket biztosít. Ez az egység nem korlátozható és nem zárható el. Hosszasan idéztem Sir David Attenborough írásából, de ezt megtehetném Juhász Árpád geológus (A kék bolygó vándora), vagy Pokol Béla (Európa végnapja, a demográfiai összeroppanás következményei) gondolataival is.

De mi lesz velünk, mi lesz az Emberiséggel:

Kitérő válaszokat tudunk adni, mert ha feltételezzük, hogy az emberiségnek megjön a józan esze, és azt a kivételes képességét, amit tudatnak hívunk, egységesen a természet és az élet csodájának fenntartásra fordítja, akkor minden rendbe jöhet, megoldódhat. Sajnos erre kevés az esélyünk.

A másik leegyszerűsített lehetőség, hogy sok szemfényvesztéssel tovább rohanunk a vesztünkbe. Azt hazudjuk önmagunknak, hogy jól élünk, gazdagok vagyunk (néhány százezer, vagy millió ember) és nagyon sok alsóbb kasztban élő örüljön annak, hogy dolgozhat a kisebbség jólétén. Mindent felélünk, elpusztítunk azért, hogy tenyérnyi helyen illúziókat hozzunk létre. Ennek, a sajnos valószínűsíthető műtársadalmi rendnek is sejthetjük a jövőjét. Nem kibontva, mi várható: Járványok, élelmiszerhiány, ivóvíz hiány, lokális és globális háborúk, egyéni és csoportos agresszió, szellemi és fizikai terror, betegségek és betegségek. Végül is ez nem más, mint a dicstelen jövő, de az anarchia sem zárható ki.

(Idézet a Wikipédiából: Az anarchizmus (a görög ἄναρχος-ból[1]) egy politikai filozófia, mely magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatnak minden kötelező érvényű kormányzat eltörlését.[2][3][4] Története során a libertarianizmus óriási hatást gyakorolt rá, annak többnyire baloldali formáinak szokták az anarchista irányzatokat tekinteni.) Óvakodjunk a jelképektől.

                         Anarchista szimbólumok

Választhatunk, de erre már nincs sok időnk.

Szacsky Mihály

2013. február 17.