• KVANTUMBIOLÓGIA Hármas Elmélet I. fő tétel ÉS AZ INNOVÁCIÓ

    2022. augusztus 9. kedd • Egyéb

     

     

    MIK VANNAK

    A kvantumbiológiai egy rendezett egységes és értelmezhető tudományterület. Az élettudományok összetett ismeretanyaga minden élőlényt magába foglal. Keresi azt a törvényszerűséget, amely biztosítja az “anyag-atomok” sajátos átalakulásait. Az élővilág egységes és rendezett összefüggései nem mások, mint az energia-anyag-élet folyamatos és szakadatlan körforgása. Az kvantumbiológia elmélete értelmezi ezt, a bolygónkra jellemző anyagok körforgását.

    Szakadjunk el a tudomány részletes értelmezésétől és térjünk ki arra, hogy a kutatások milyen, a mindennapokban is használható eredményeket produkáltak. Több esetben bebizonyosodott, hogy a több mint negyven éves hazai alapkutatás szinte minden tézise jobbíthatja az élővilág (ökoszisztéma) természetes körforgását. Tehát ezt értelmezhetjük úgy is, hogy a kvantumbiológia tudománya nem avatkozik be a természet törvényeibe, hanem feltárja azokat a lehetőségeket amelyek alkalmazásával az élővilág minden szeplőjének biztosítja életidejük optimális folyamatát. Ez azt jelenti, hogy az élőlények egymásrautaltsága és az életminőségük a környezeti sajátosságoknak (egyelőre kevéssé ismert törvényszerűségeknek) megfelelően töretlenül fenntartják létüket, említhető pl. a karbon ciklus, a táplálék láncolat stb. (kvantum-taxonomia).

    A fent említett körforgások alapját az “anyag” képezi. Jelenleg a biológia, de a táplálkozás tudomány, gyógyszer ipar, élelmiszerbiztonság stb. molekulákban és vegyületekben gondolkodik. Könyvtárnyi irodalma van a biokémiának. A kvantumbiológiai viszont a molekuláris biológia atomi (sőt szub-atomi) szerkezetét is vizsgálja, azért, mert a tudományterület minden élőlényt egy sajátos atomi struktúrának tekint ( vitathatatlan, hogy a vegyületeket és molekulákat atomok alkotják legyen az szervetlen, vagy szerves kémia) . A kvantumbiológiai egyik kiemelkedően fontos kutatási területe az, hogy az életjelenségek alatt az adott élőlény biokémiai folyamatai mennyire tekinthetők kvantumos folyamatoknak. Van ennek a felvetésnek egy sajátos oldala is, ugyanis az élővilágban a biokémiai folyamatoknak nincs végállapota. Folyamatos és szakadatlan atomi átrendeződések zajlanak oly módon, hogy például a mitozis (sejtciklus, sejtek osztódása) fenntartja az adott élőlény SOMA, azaz test struktúráját. Miközben egy másik törvényszerűség (amiről csak nagyon kevés információval rendelkezünk) szabályozottan (HE II. fő tétel) elindítja az apoptózist, azaz a Programozott sejthalált.

    Ezek a folyamatok állandóak, minden esetben módosulnak a környezeti változásokkal, amit nevezhetünk evolúciós folyamatnak.

    Egyre jobban bele bonyolódhatunk az élővilág csodálatos és egyben rejtelmes világába. A kutatások korai, kezdeti időszakában, az élővilág sajátos atomi struktúrák törvényszerűségének meghatározásának idejében, különös figyelmet fordítottunk a természetben előforduló elemek (atomok) térszerkezeti elhelyezkedésére (igazolva ezzel Erwin Schrödinger elméletét: “az RNS amorf aperiodikus kristályszerkezete”). Mivel ebben az esetben kifejezetten arra voltunk kíváncsiak, hogy pl. egy emberben hány féle elem (atom) található, amelyek a periodikus rendszerben, mint “természetben előforduló” elem megtalálható. A maximális lehetőség 92 olyan elem atom, amelyik a bolygónkon állandóan jelen van. Jó néhány elem automatikusan kiesik, mert például nem képez vegyületet. Említsük meg a Nemesgázokat, amelyek a periodikus rendszer VIII-as főcsoportjába tartoznak és kémiailag közömbösek, tehát egy élőlényben sem találhatók meg, ezért biokémiai molekulákban sem lelhető fel. A teljes kutatási program ismertetése helyett nézzük meg, hogy hány természetben előforduló elem található meg az élőlényekben. A nemzetközi szakirodalmak egybehangzó véleménye szerint élőlényben maximum 65 természetben előforduló elem található meg. A létfontosságú elemek körforgásában 34 elemnek napi szinten jelen kell lenni, amelyekre jellemzőek az atomi kötésszerkezetek ( kovalens-atomrács, ionos-ionrács, esetlegesen fémes-fémrács szerkezet és hidrogén hídkötés). Az elemek esetében különféle egyéb csoportosítást is figyelembe kell venni, mint például, az izotópokat és ionokat. A rendkívül bonyolult és szerteágazó atomi kapcsolódások mind-mind a jövőben lévő kvantumbiológia kutatások alapjait képezik (kötések és kölcsönhatások, elemek-ionok-izotópok térszerkezete, biomolekulák és fotonok és pl:

    p1

    Az egyszerű megközelítésből is látható, hogy a bolygónkon megtalálható 92 elem amelyek állandó mennyiséget képeznek, energia hatására és egyelőre még nem ismert számos természeti törvénynek megfelelően állandó körforgásban vannak, miközben élőlényekben helyet cserélnek. Ezzel azt is mondhatjuk, hogy minden emberben megtalálható atomok év milliárdok óta (pontosabban bolygónk kialakulása óta) jelen vannak. Ezek az atomok energia hatására és egyelőre még kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert folyamatok révén folyamatosan és szakadatlanul cserélődnek. Az anyagnak sajátos folyamatos cserélődése az életfolyamatokban nem más, mint a táplálék láncolat kialakulása.

    Alap szinten körbe jártuk az anyag és az energia körforgását ami az életlenségek alapja. Szűkítsük tovább a szinte végtelen bonyolult körfolyamatot és jussunk el a címben megfogalmazott kutatási eredmény innovációs részére. Tegyük ezt azért, mert az alapkutatásokkal egyre kevesebben foglalkoznak, mindenkit az innováció és nem utolsó sorban a haszon érdekel.

    Az lét fenntartásának alapja, hogy azokat az elemeket amelyeket a fentiekben említettem azokat napi szinten három halmazállapotban a testen belűre vigyük. Táplálkozás és ennyi, gondolhatták sokan. Ha csak minimálisan is a maga összetettségében vizsgáljuk a kérdést, mármint a folyamatosan és szakadatlanul zajló anyagcserét, akkor ismét törvényszerűségek sokaságával találjuk szembe magunkat. Az anyagcsere alapanyagai három halmazállapotban jutnak be az emberi szervezetbe. A gáznemű, cseppfolyós és a szilárd elemek, vegyületek,molekulák bejutása csak természetes eredetűek lehetnek. Sok elem, mint például a szén atomok három halmazállapotban is jelen vannak a napi anyagcsere folyamatainkban. A napi folyamos elemek (ionok, izotópok) cserélődése biztosítja a metabolizmust ( Anyagcsere: anyag-energia és kvantumbiológiai elvek alapján információ áramlás is).

    Mindig egy egyszerű és természetes folyamatot vizsgálunk és ahogy elkezdjük értelmezni hirtelen bele cseppenünk bonyolult folyamatok sokaságába, amelyek összetett és végtelen biológiai átmenetekbe torkollik. Léteznek módszerek mint például a “biológiai rendszerelmélet” de itt is számos nyitott kérdéssel találjuk magunkat szembe, mert az életfolyamatok esetében nincs “végtermék” hanem csak átmenetek és körforgásokat sem lehet nyomon követni.

     

    Nézzünk egy konkrétumot:

    A kvantumbiológiai kutatások korai szakaszában, amikor az volt a feladat, hogy bizonyítsuk be azt, hogy minden életfolyamat kvantumos, akkor a metabolikus folyamtok elemzésénél előtérbe kerültek az ionok szerepe. Napjaink táplálkozás tudományának egyik forradalmi új elmélete a “molekuláris gasztronómia”. Biztos így van, csak azt nem tudjuk, hogy az ilyen táplálkozásban milyen módon lehet garantálni az elemek és főleg az ionok elvárható bevitelét (élelmiszer beltartalom kérdése). Azt szerény alap vizsgálatainkal is bizonyítani tudtuk, hogy a nem természetes (szintetikus) molekulák bevitelének esetében a természetes dinamikus biokémiai folyamatok sok esetben megszakadnak és az élet körforgása megváltozik.

    Esetünkben ezt a kérdést se feszegessük, a jövőbeli kutatásaink vélhetően magyarázatot adhatnak erre a bonyolult és az egészséget biztosító körfolyamatok optimalizálására.

    Szűkítsük az életfolyamatokat az ionokra. A biológiai kellő alapossággal foglalkozik például a mezőgazdaságban az elemek (általában ásványi anyagoknak nevezik) körforgásával, de annak jelentőségét és az életfenntartási folyamatokban betöltött szerepét a táplálék láncolatba kevéssé tudta illeszteni. A kvantumbiológia kiemelkedő figyelmet fordít az elemek és főleg az ionok táplálék láncolatban lévő folyamataira. Csak egy példát említenék az ionok hogyan kerülnek be az emberi szervezetbe. Nézzünk néhány iont: Nátrium (amely kationt alkothat), de elemi formában való bevitel lehetetlen, vagy nézzük a Káliumot amely elemi formában nem létezik. Ez a két ion viszont a szinapszisban jelen van “atomi formában” hogyan? miért? (elméletileg tudjuk a működését, de azt, hogy honnan veszi fel a szinapszis a káliumot és nátriumot abban még sok a bizonytalanság.

    p2

    A kvantbiológiai kutatások figyelme a porfirinekre koncentrált mert:

    A porfirin egy heterociklusos makrociklusa , amely négy pirol alegységből áll, amelyeket négy metinhíd köt össze alfa- szénatomokon keresztül . A makrogyűrűs tehát teljesen aromás forma. .A porfirinek egyesülhetnek a fémekkel , így a központi üregben asszociálódhatnak velük. Ismert porfirinek, amelyek mangán- , vas- , kobalt- , nikkel- , réz- , cinkatomot tartalmaznak , és sok más fém beilleszthető a gyűrűs szén vegyületbe. Azt mondják, hogy egy porfirin, amelyben nincs fém beillesztve, az „szabad bázis”.Néhány vas-porfirint heminek neveznek , és a hem- tartalmú fehérjék amelyek a hemoproteinek fontos részei, valamint kiemelkedő szerepet játszanak a biokémiában .Ha a makrociklus négy pirroljának egyikét redukáljuk akkor klórt szabadul fel. , mint a klorofill szerkezetében . Ha a négy formáció közül két pirrol csökken, akkor kialakulhat, akár egy bakterioklorin (mint egyes baktériumok a fotoszintézis ), (idézet Wikipédia, kissé javított)

    p3

     

     

    B 12 vitamin szerkezeti képlete, amelyben jól látható a porfirin váz és a közepében, a központi atom a kobalt .

    Tehát egyértelmű és tudott, hogy a kobalt hogyan juthat a szervezetbe, de kérdés, hogy ez a gyűrűs váz stabil marad, vagy valamelyik enzim lebontja és akkor hová kerül a kobalt?

     

     

     

     

    Nagyobb fejtörést okozott a HEM kérdése is, amely szintén teljesen egyértelműen porfirin szerkezetű. A hem kapcsolódhat globin nevű fehérjéhez, ezt a szerkezetet találjuk meg a vörösvértestekben (hemoglobin), de felépíthet más makromolekulákat is, például katalázok, citokrómok.

    p4

    Felvetődik a kérdés, hogy mi ebben a probléma, ismerjük a szerkezetét és a funkcióját. Mindösszesen az, hogy hogy a vörös vértestek életideje mindösszesen 120 nap. Ennek a kérdésnek a kvantumbiológiai elemzése rendkívül bonyolult. Szakirodalomban olyan is olvasható, hogy kb. 1 sec alatt akár 20.000 HEM is elveszti funkcióját. Mi lesz a vassal, egyszerű biológiai megközelítés alapján azt jelenti, hogy másodpercenként 20.000 vas atom távozik a szervezetből és ugyan ennyit kellene bejuttatnunk a szervezetünkbe. Természetesen nem, mert a porfirin vázától megszabadult vas atom. Elméleti megközelítés alapján azonnal újabb HEM-be épülhet be. Ami fontos, hogy a kutatásaink azt vélelmezik, hogy ez (hemoglobin körforgás) az emberi szervezeten belül szigorúan kvantumos folyamatnak tudható be.

    Ismét elkalandoztunk. Koncentráljunk az elemek elsősorban az ionok bevitelére és azok biológiai körforgására. Az anyagcsere három halmazállapota is azt a célt szolgálja, hogy az elfogadott 34 elem megfelelő módon jusson be a szervezetbe. Látható, hogy ez a cél sokak fantáziáját megmozgatta és mindenféle ásványi anyagokat javasolnak az elemek pótlására. Amelyek vagy beépülnek a szervezetbe, vagy nem. Tehát ártani nem árt, kivéve ha toxikus vegyületet tartalmaz.

    A kutatások során a szemünk előtt volt, hogy a folyékony halmazállapot bevitel esetében a természetes vizekkel és természetes folyadékokkal közvetlenül ionokat lehet a szervezetbe juttatni. Sőt egyből két beviteli út is felmerült. Az egyik a természetes ásványvizek fogyasztása, a másik a sajátos természetes “Gyógyvízek”-ben lévő ionok diffundálása a szervezetbe. Ez utóbbi ionok szervezetbe jutása könnyen vizsgálható volt és jelentős eredményeket értünk el, de természetesen erre sem volt senki kíváncsi.

    Vizsgáljuk meg hogy milyen vízfajták találhatók hazánkba:

    • egyszerű szénsavast vizek

    • Földes meszes vizek

    • Alkalikus vizek

    • kloridos vagy konyha sós vizek

    • Keserű vizek

    • Vasas vizek

    • Kénes vizek

    • Jódos – Brómos vizek

    • Radioaktív vizek

    • Egyszerű hévízek

    Ezek a vizekre jellemző, hogy kimutatható mennyiségben vannak jelen anionok és kationok. Általános előfordulások különböző koncentrátumokba.

    p5

    Tehát a természetes vizeknek (amelyeket nevezhetünk fiziológiás folyadéknak ) igen változatos az összetétele. Kézenfekvő volt, hogy a dinamikus kvantumos életfolyamtok esetében az ionok funkcionális folyamatait minimum optimalizálni tudjuk.

    A Hármas Elmélet I. fő tételének igazolásával alapjaiban sikerült meghatározni egy élőlény elemi, ionos térszerkezetét. Tovább menve a különféle geológiai területeken élő emberek ion váz különbségét is vélelmezni lehetett. Ez a kutatás ha szerényen is de halad a maga útján.

    A Hármas Elmélet III. fő tételének innovációja segítségével közvetett úton (Somatoinfa©®) az ionok optimális aránya kimutatható, például az ingerület vezetésben, a fájdalom optimalizálásában, de említést kell tenni arról, hogy a sajnálatosan előforduló sportolók hirtelen halála esetében is un. “ion mátrix” megváltozását vélelmezhetjük.

    És ekkor gondoltunk egy nagyot. Mi volna akkor, ha optimalizálnánk az ásványvizeket és a napi bevitelnél a szükséges és elégséges mennyiséget kornak, nemnek, foglalkozásnak, életvitelnek stb. megfelelően adagolnánk.

    Egy a borászatban alkalmazott módszerhez nyúltunk amit “Küvének” hívnak.

    A "küvé", két, esetenként többfajta szőlő összeszüretelésével, must vagy bor adott célú összeállításával készült bor.”

    Teljes kézenfekvő a feladat az, hogy készítsünk “ásványvíz küvét”. A tervezést és az ásványvizek keverésének arányát kellően előkészítettük és szinte receptura szerűen pontosítottuk.

    Egyszerű és nagyon hatékony innováció, de sajnos teljes kudarcra volt ítélve, na nem szakmai szempontból, hanem a bürokrácia és a tudatlanság oldaláról. Az alap az volt, hogy ilyet nem lehet csinálni, az ásványvizek nem keverhetők. Milyen “evidence based medicine” bizonyíték van erre. Tessék ?, egyébként a tudatlanok magabiztosságával azt is hallhattuk, hogy ezzel kimerítjük a kuruzslás fogalmát.

    Kivettük a kvantumbiológiai kutatásokból az ásványvíz küvé programot mint ahogyan kivettük a gyógyfürdők hatékonyságának a vizsgálatát is.

    Azt azért megjegyzem, hogy személy szerint napi szinten készítem az ivóvizem és az ásványvizek küvéit, amit szívesen fogyasztok, mert tudom a fiziológiáját és a HE I. tételében megfogalmazott ionpótlás fontosságát is természetes úton tudom pótolni.

    Ezt a cikket nem írtam volna meg, ha véletlenül nem találok egy hirdetést, amit mellékelek a cikkhez.

    Ha valamilyen innováció, vagy szenzációs találmány külföldi, akkor jó, ha hazai akkor kuruzslás. De mennyire jól hangzik az, hogy egy “zseniális” gondolat milyen anyagi hasznot hoz. Nem kell kutatás, bonyolult életfolyamtok vizsgálata, elég egy ötlet és kellő reklám. Kit érdekel a cikkben vázlatosan felsorolt életfolyamatok precíz vizsgálata, folyamat elemzése.

    A lényeg: 1,5 liter ásványvíz küvét ( cuveé ez is fontos, hogy külföldiül írjuk) 29 999 Ft-ért megvehetünk. Gondolom korábbi kritikusaim rendszeresen fogyasszák. Nesze neked tudomány.

    p6

    Szacsky Mihály