• BIO TÉRINFORMATIKAI RENDSZER A RENDSZERGAZDA SZEMÉVEL

    2014. május 4. vasárnap • Informatika

    BIO TÉRINFORMATIKAI RENDSZER A RENDSZERGAZDA SZEMÉVEL

    HORVÁTH DEZSŐ

     

    Dolgozatom célja, az előzőekben Dr Winkler Gusztáv, Dr Molnár Bence, és Dr Juhász Attila által taglalt Bio-térinformatikai rendszer fizikai megvalósításáról történő rövid értekezés.

    1.A megoldandó gordiuszi csomó

    A Bio-térinformatikai rendszerek esetén, elég végiggondolnunk a következő szavak jelentését: geometriai adatgyűjtés, adatrögzítés, 3D modell, BIO-GIS, kiegészítő információk, képalkotás, képelemzés, humán történelmi adatok bevezetése. Ezek a szavak, a rendszergazda szemszögéből nem jelentenek mást, mint adatot, hatalmas mennyiségű adatot. A rendszer tervezéséből adódóan, a szeparált adattárolás feldolgozás nem opció. Részint mert a kliensek a lehető legegyszerűbb kivitelezésűek kell, legyenek, ugyanakkor az adattömeg tárolása sem megoldható elszeparáltan, fragmentáltan a kliensek között, mivel így az adatkommunikáció és a háttértárazás problémás. A kliens topológiából adódóan, ha egy kliens offline, a teljes adatállománya kiesik a rendszerből, valamint az adatelérés is idegőrlő lassúságú. Ez megengedhetetlen.

    fragment

    1.kép, illusztráció: Fragmentált vs nem fragmentált

    (az adatelérés egységes, központosított rendszer esetén lényegesen rövidebb)

     

    2. A lehetséges megoldás

    Nagyon nagy mennyiségű adat eltárolására, és a rendszerben lévő bármely kliens számára gyorsan elérhető bázis esetén, csakis egy szerver-kliens, felépítésű rendszerben gondolkozhatunk.

     

    Client_Server

    2.kép illusztráció: szerver kliens rendszer

    A fenti illusztráció alapján, természetesen először a kliens-szerver kommunikációját kell levédeni, egy VPN-hez (virtuális magánhálózat) hasonló secure tunnellel (biztonságos kapcsolattal).

    2.1 Adatbázis

    Az adatbázis felépítése / megtervezése során, figyelembe kell venni, hogy a GIS rendszerek általánosságban adattáblázatokat használnak. A managelendő adatmennyiség, az adatelérés azonnali esedékessége, és az adatszerkezet alapján, mintegy azonnal adja magát, hogy adattárolásra a legoptimálisabb az SQL Structured Query Language (strukturált lekérdezőnyelv) relációs adatbázis használata. Az SQL gyakorlatilag hardverfüggően „végtelen” lehetőségekkel kecsegtet, hála a modern lekérdezőmotoroknak. A BIO-GIS rendszer „kiépítésekor, tehát a legegyszerűbb megoldás egy központi adatbázis szerver, egy backup szerver, valamint VPN alapú kapcsolaton ezekkel kommunikáló kliensek sokaságára van szükség. A rendszer felkonfigurálása, gyakorlatilag az kliensszoftverek, és a felhasználói igényhez igazítható, bővíthető, kiegészíthető a későbbiek során.

    MySQL_Workbench_Visual_Design_Windows

    3.kép Illusztráció az SQL adatbázis Tervezése

    2.3 Rendszer tervezési vázlat

    A megfelelő rendszerműködés eléréséhez konkrétumok nélkül a következőkre lehet szükség:

    Stabil gyors szerveroldali internetkapcsolat

    VPN router, vagy, VPN-SQID-UFW-DNS szerver

    Backup szerver, vagy szalagos backup megoldás

    Elszeparált belső hálózat lásd kettővel feljebb

    Brand Server Solution, a stabil háttér érdekében

    Brand SQL verzió a support végett

    VPN-re konfigurált kliensek

    Adatbázisba író-onnan csak olvasó kliensprogramok

    Természetesen, a konkrét igények figyelembevételével, a fentiektől eltérő megoldások széles skálája felhasználható.