(Első közlés:2008-06-30)
Elmúlt három anyagunkat követően az elmélkedések után következzenek a mindennapi események. Több hírt kell értelmeznünk, vagy csak egyszerűen megismernünk. Komor írásaim forrása ezekből a hírekből áll össze. Az sem kizárható, hogy ezek a hírek nem mások, mint papírra vetett vádiratok, a bekövetkezett események ítéletek, és néha bizony statáriálisak.
Hír
Az orvoslást is veszélyezteti a biológiai sokszínűség csökkenése.
Életmentő gyógyszerek kifejlesztése fulladhat kudarcba a természetes élővilág gyors ütemű pusztulása miatt, állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának legutóbbi elemzése. A Sustaining Life (Fenntartani az életet) című tanulmányt Achim Steiner, az UNEP igazgatója mutatta be. Az ökoszisztémák gyengülése, az élőhelyek zsugorodása, a környezet szennyezése és kizsákmányolása az éghajlatváltozással együtt felemészti a bolygó természetes tőkéjét, a biológiai sokszínűséget, amely az orvostudomány számára kincsestár, mondta Steiner az Oxford University Press gondozásában megjelent kötet megjelenése alkalmából rendezett kétnapos konferencián Szingapúrban.
Hír
Az űrből is látszik a leszakadt gigantikus antarktiszi jéghegy.
Több mint négyszáz négyzetkilométer kiterjedésű jégtábla szakadt le az Antarktiszról. A Wilkins-jégself, amelyről a hatalmas jéghegy levált, az Antarktiszi-félsziget legnagyobb úszó jégmezője. A 415 négyzetkilométer területű jégtábla leszakadása február 28-án indult meg, végül teljesen levált az Antarktisz délnyugati területén lévő Wilkins-jégselfről. A hatalmas jégtábla leszakadása során számos kisebb jéghegy is keletkezett, állítják a British Antarctic Survey kutatói, akik nem csak műholdfelvételek, hanem helyszíni repülés során készített légifelvételek alapján is vizsgálják a jégtábla változását.
Hír
Eddig ismeretlen biológiai óra az emlősökben. A nagyobb emlősök, például az ember is, általában hosszabb életűek, mint a kisebbek, például a patkányok. Egy most fölfedezett biológiai óra minden jel szerint gyorsabban „ketyeg” a patkányokban, emiatt évtizedekkel rövidebb lesz az életük, mint az embereké, akikben ugyanez az óra lassabban jár. Az új biológiai ritmust, amely valószínűleg minden emlősben megtalálható. Timothy Bromage, a New York-i Egyetem fogászprofesszora fedezte föl. Bromage a patkányok, közepes termetű majmok és az ember fogzománcában és csontjaiban lévő növekedési vonalak tanulmányozása közben figyelt föl a ritmus létezésére.
Hír
Elárasztják a Grand Canyont. 1996 óta ugyan már kétszer elárasztották, legutóbb alig négy éve került hatalmas mennyiségű víz a Grand Canyonba, úgy tűnik azonban, hogy az élővilág regenerációjához ez kevés volt. Március elején három napra újra megnyitják a Glen Canyon duzzasztógát zsilipjeit, hogy a Colorado folyó vizéből másodpercenként közel 1200 köbméter áramolhasson át a gát túlsó oldalára.
Hír
Elkészült az üvegházhatású gázok legfrissebb hazai leltára. Elkészült az üvegházhatású gázok legfrissebb magyarországi leltára, amely szerint a hazai kibocsátás 2006-ban 78,6 millió tonna szén-dioxid egyenérték volt. Noha az emisszió 2005-höz képest 2 százalékkal csökkent, a közlekedésből származó kibocsátások erőteljes növekedést mutatnak. Magyarország 2006. évi üvegházhatású gázkibocsátása 78,6 millió tonna szén-dioxid egyenérték volt, ami 8 tonnánál kevesebb egy főre jutó kibocsátást jelent. A Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálásával hazánk 6 százalékos csökkentést vállalt az 1985-87-es évek átlagos kibocsátási szintjéhez viszonyítva, amelyet 2006-ban sikerült teljesíteni.
Hír
Ember-állat hibrid embriókat hoztak létre. Első ízben hoztak létre részben emberi, részben állati embriókat brit kutatók, írja a BBC hírportálja.
A kísérletet a Newcastle-i Egyetem humángenetikai intézetének kutatói végezték John Burn vezetésével. A részben emberi, részben állati embriók három napig maradtak életben, de 14 nap után mindenképpen meg kellett volna őket semmisíteni. A vitákat kiváltó kutatási eredményt egy hónappal azelőtt jelentették be, hogy a brit parlament megkezdi vitáját a hasonló kutatások jövőjéről. A hibrid embriókat úgy hozták létre, hogy emberi bőrsejtekből kiemelték azok DNS-ét, majd tehenek olyan petesejtjeibe juttatták be, melyekből előtte eltávolították az örökítő anyagot. Az állati petesejt használatát a kutatók azzal indokolták, hogy kísérleti célokra felhasználható emberi petesejtből kevés áll rendelkezésre. Az embriókból őssejtekhez kívánnak jutni, amelyekkel gyógyászati célú kutatásokat végezhetnének. Ezzel olyan betegségek gyógyításához juthatnak közelebb, mint például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór. John Burn kutatásukat teljes mértékben etikusnak minősítette. A newcastle-i kísérletet az illetékes brit hatóság (Human Fertilisation and Embryology Authority) engedélyezte. Májusban kerül a brit parlament elé az új törvény, amely lehetővé tenné a hibrid embriók létrehozását. A római katolikus egyház képviselői immorálisnak tartják a kísérletet.
Palatinus megjegyzés: korábban mint futurisztikus fantáziálásként írtam le a jövő élőlényeit, akik félig emberek, félig más lények. Kentaurokról, sellőkről és szárnyas „angyalokról” vizionáltam. Akkor nem is sejtettem, hogy laboratóriumokban elmélyülten készülnek új fajok létrehozására. Senki ne gondolja, hogy ha a lehetőség van arra, hogy hibrid élőlényeket hozzunk létre, akkor azt csak a tudományért teszik. Az alattvalók és mutáns kasztok kialakítása csak idő kérdése.
Hír
ENSZ-konferencia a természet védelméért. Több, mint 190 ország – köztük Magyarország – csaknem 6000 képviselője vett részt azon a kéthetes ENSZ-konferencián, amely Bonnban zajlott a természeti környezet, az állat- és a növényvilág védelméről. Szakértők szerint a nemzetközi találkozó megrendezésének szükségessége még soha nem volt olyan égető, mint most, hiszen a klímaváltozás, valamint az emberiség okozta környezetszennyezés felmérhetetlen károkat okoz a természet sokszínűségének, az állat- és növényvilág gazdagságának.
Mindennek megakadályozása érdekében pedig olyan stratégiák kidolgozására van szükség, ami egyebek között a mostani konferencia elsődleges feladata. Különös tekintettel arra, hogy az idézett szakértők szerint a természeti környezet lerombolása az emberi élet jövője szempontjából is megsemmisítő következményekkel jár.
Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban nemzetközi konvenciót fogadott el a természet sokszínűségének megőrzésére, az abban foglaltakat azonban az országok – különösen az elmúlt években – az erdők kiirtásával, a növényvilág megsemmisítésével, valamint – ettől elválaszthatatlanul – az állatok elpusztításával fokozatosan rúgták fel.
Hír
Érdemes az olajpalával foglalkozni? 4,3 milliárd hordó olaj, ennyi fosszilis energiaforrás rejlik az észak-amerikai Montana és Észak-Dakota állam területén található földalatti mezőkben, igaz nem folyékony formában. A hetvenes évek elején fedezték fel ismét, hogy olajpalából speciális eljárás révén kinyerhető az olaj, bár a technológia elég költséges. Igaz, hogy először a 19. század első harmadában, Európában kezdtek el komolyabban foglalkozni vele, a legnagyobb olajpala-készlettel mégis az Egyesült Államok rendelkezik. Franciaország, Skócia és Németország sokáig kísérletezett, ám hol technológiai, hol gazdaságossági okokból kifolyólag felhagyott azzal, hogy a területe alatt található olajpalából kinyerje az olajat. Az új becslés azonban roppantmód felkeltheti az Egyesült Államok vezetőinek és az olajiparban érdekelt cégeknek az érdeklődését.
Hír
Európai napenergia-mező Afrikában és a Közel-Keleten. Egy új megvalósíthatósági tanulmány szerint Európa energiaellátása teljes egészében biztosítható lenne napenergiából. És ez nem álom, akár a közeli valóság is lehetne.
Március közepén a New York-i Columbia Egyetem egyik professzora, a Star Solar nevű coloradói cég vezetője, valamint egy New York állambeli kutatócég igazgatója közös tanulmányban hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy az iraki háborúba ölt pénzhez képest csekély pluszbefektetéssel 2050-re az Egyesült Államok villamosáram-igényének a 70 százalékát már napenergiából nyerhetné. A dolog nyitja 420 milliárd dollár, és alig tíz év múlva a napenergia-mezőkön előállított elektromos áram ára a hagyományos módon előállított áram árával szemben már versenyképes lenne. Német kutatók pedig annak jártak utána, hogy Európa számára milyen alternatívát jelenthetne egy olyan napenergia-mező, ahol nem hagyományos napkollektorokat, hanem parabolatükröket alkalmaznának. A parabolatükrök egy pontba fókuszálják a napsugarakat, hogy aztán abban a pontban megfelelően előkészített folyadékot melegítsenek fel, és végül gőzt állítsanak elő belőle. A gőzenergia turbinákat hajt meg, amelyek segítségével így közvetlenül előállítható az elektromos áram. A Német Lég- és Űrrepülési Központ (DLR) megvalósíthatósági tanulmányából az is kiderül, hogy a Trans-Mediterranean Renewable Energy Cooperation (A mediterrán térségen átívelő megújuló energia összefogás � TREC) elképzelése, miszerint parabolatükrökkel felszerelt napenergia-mezőket alakítanának ki körben, a Földközi-tenger mentén, egyáltalán nem a sci-fi kategóriájába tartozik.
Folytatás következik.
Írta és szerkesztette: Szacsky Mihály