A klónozás (3)

2012. március 4.

EU-s törvényben szabályozzák a klónozott állatok húsára és tejére vonatkozó előírásokat. De ez hogyan működik napjaink mezőgazdaságában? Az elmúlt napokban volt szerencsém találkozni egy gazdálkodóval, aki 20 éve tehenészettel foglalkozik (2008). A beszélgetés során számos kérdés fogalmazódott meg. Az azokra adott válaszok nem voltak megnyugtatóak. A beszélgetés sok esetben elkalandozott egyéb témák irányába, amelyek viszont szoros összefüggésben voltak alap témánkkal.

Tények 2008-ban: A gazdálkodó, aki húsz éve tehenészettel foglakozik, a következőket mondta. Korábban átlagban 150 tehenet tartott, volt kb. 10-15 alkalmazottja volt. Az utóbbi időben a reformgazdasági szabályozók miatt redukálta a tehenészetét 50 tehénre. Az alkalmazottakat elbocsátotta. 2007 novemberében olyan hiányt halmozott fel, hogy kénytelen volt a megmaradt 50 tehenét eladni. (Gondolhatnánk, hogy a tehenek nem szűnnek meg, csak átalakulnak, tévedés). Az 50 tehenet Romániába adták el, mert Romániában kb. 400 000 Ft támogatást adnak minden szarvasmarha vásárlásra !

Kérdéseim: csak a járulékok megemelkedése és a mezőgazdaságból kivont támogatás kényszeríthette erre a lépésre?

Válasza: egy év alatt a takarmány ára 1500 Ft-ról 6500 Ft-ra emelkedett. Egy bála lucerna ára 10 000 Ft. Számításai szerint csak a tehenek tartásából napi 30 000 Ft volt a tiszta vesztesége. Ez miből keletkezett? A tejet 70 Ft/literben veszik át. A takarmányárakat figyelembe véve 1 liter tejet a gondos gazda 120 Ft/liter áron tudta megtermelni. Az eredmény: a gazda felélte tartalékait, és néha arról álmodik, hogy a tejipar az átvett tej után a ki nem fizetett 1,7 millió forintos adósságát megadja.
Nosza, rajta, minden alapunk megvan, hogy elkezdjük a klónozott szarvasmarhák szaporítását. Garantáltan többszörös vesztességet tudunk a gazdáknak biztosítani.
A háttérben van egy zavaró tényező, ami nem más, mint hogy a GMO és a klónozás ellentétesen hat egymásra. A génmódosított takarmányok esetében az a feladat, hogy kártékony rovarokra, bogarakra ható toxikus anyagot termeljen maga a növény, és azzal ölje meg a kártékony élőlényt. A GMO növényeknél is ismert, hogy szaporításuk nem megoldott, mint ahogyan a klónozott állatok esetében sem ismert, milyen utódokat tudnak produkálni. A klónozott klónozása ismeretlen terület. A klónozott állatok takarmányozása esetében csak steril, ideális biológiai tápanyag jöhet szóba. Akkor hogyan oldható meg pl. a tehenek bélflórájának biztosítása? Ne aggódjunk, mert ismételten milliókat fordítanak a tehenek szellentésének megismerésére. Az sem kizárható, hogy interdiszciplináris tudományos eredményképen hamarosan felépítik az első tehén-bélgáz erőművet (ezt nem várt eredménynek könyvelhetnénk el).

A napi realitás azt mutatja, hogy Magyarország a csökkenő népesség esetében sem képes saját élelmiszermennyiségét megtermelni. Ezt nyugodtan nevezhetjük drámának. Nincs annál nagyobb veszteség korunkban, mint zöldterületen gigantomániás nagyipart létrehozni. Rákosi elvtárs vas és acél országa sem hozott eredményt. A tőke és a politika szerint más lehetőségeink is vannak. Dinamikusan fejlődhetünk, mert több lehetőségünk van arra, hogy bőségesen áramoljon be a tőke hazánkba. Példaként említhető egy ismert európai dinamikusan fejlődő iparág. Egymás szemetének szállítgatásával hatalmas vagyonokat lehet szerezni. Ezért mindösszesen csak azt kell tenni, hogy megmutatjuk: a szemetet és hulladékot hová öntsék, lehetőleg szántóföldre, erdőbe, igaz csak oda, ahová a tőke nem tervez lakóparkot vagy ipari parkot. A paprikát meg hozzuk be marokkóból, a gabonát meg Amerikából.
 

Átfogó, és részletes élettudományi elemzések esetében minden kockázati tényezőt megfelelő módon kell értelmezni. A kockázat mértékét nem szabad eltúlozni, de a hatását sem szabad kisebbíteni. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy hazánkban egyre több bioetanol üzem épül, ami azt veti fel, hogy el kell dönteni: takarmányozunk, élelmiszert termelünk, vagy autózunk, miközben a zöldterületek mérete folyamatosan csökken.

Témánkhoz emeljünk be még egy tényezőt. Csak néhány szakavatott tudós foglakozik egy hazánkat érintő problémával. Nem kétséges, hogy a biológiai körforgásnál az élőlények táplálékláncolatának minden elemét viszonylagosan optimálisan kell szabályozni. Ezért a klónozott szarvasmarha tartása és élelmiszerkereskedelembe való hozása (visszafogott vélemény szerint is mindösszesen) utópia. Mezőgazdaságunkat az átgondolatlan, rapszodikus törvényeken és gazdasági szabályozókon túl károsan befolyásolja még pl. a gabonák gombafertőzöttsége a fuzárium is.

A fenti elemzések háttérdokumentumait, a rövid összefoglalót kezdjük mindjárt a fuzáriummal:

A fuzárium gombák olyan mérgező mikotoxinokat – anyagcsere termékeket termel, melyek veszélyesek az emberek és az állatok egészségére, valamint súlyosan károsítják a kalászosok termését – mennyiségét és minőségét.”

(Forrás: Zajecz István: Miért veszélyes a fuzárium az emberre?)

Hír:
Velünk élő fuzárium:
. Az idei tavaszvég és nyárelő szélsőségesen csapadékos időjárása újra reflektorfénybe állította azt a kórokozó csoportot – nevezetesen a kalászosok és a kukorica fuzárium gombáit, illetve az általuk okozott többrétű problémarendszert -, amely csak egyes évjáratokban válik fontos tényezővé, és amelyről talán a leginkább megosztott a szakmai közvélemény. Az időzítés azért is figyelmet érdemel, mert az idei kalászos gabona- valamint kukoricatételekre már érvényben van és alkalmazandó a 856/2005. EU irányelv, amely a legfontosabb fuzárium-toxinok maximális megengedett mennyiségét korlátozza (DON – 1,25 ppm; ZEA – 0,1 ppm). E határértékek felett a terményt nem lehet élelmiszeripari céllal felhasználni, és tiltott az ilyen tétel keverése vagy kémiai úton történő javítása.
A növénykórtani szempontból fontos fuzáriumfajok közül a kalászos gabonák és a kukorica esetében kiemelkedő jelentősége a Fusariumgraminearum-nak van, amely „bizonyos környezeti feltételek megléte esetén” akár mindkét említett toxinnal mérgezheti az élelmiszer- és takarmány célú tételeket, súlyos köz- és állategészségügyi problémákat okozva. Ezen a ponton a kérdés már nem csupán gazdasági (mennyiségi kiesés, minőségi/beltartalmi romlás), hanem, mivel e toxinok a takarmánygyártás és az élelmiszer-feldolgozás folyamán is aktívak maradnak – súlyos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági, ezáltal széles társadalmi kérdés is.

 

Hír:
92 százalékkal drágult a gabona:
Az agrártermékek átlagos termelői ára 25,6 százalékkal volt magasabb 2007. szeptemberben az egy évvel korábbinál, de például a gabonafélék 91,8 százalékkal drágultak a KSH legfrissebb adatai szerint. Az élő állatoké és állati termékeké 2,6 százalékkal növekedett, azon belül a sertéshúsé 13 százalékkal csökkent. Az első kilenc hónapban az agrártermékek termelői ára 16,9 százalékkal, a növényi termékeké 32,1 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. Tavaly január-szeptemberben az agrártermékek termelői ára 9,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a növényi termékeké 16,1 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké 3,5 százalékkal emelkedett.

Hír:
Az állatok klónozásának élelmiszerbiztonsági kérdéseivel az EFSA különböző paneljei foglalkoznak. A most publikált előzetes állásfoglalás alapján az egészséges klónozott szarvasmarhából és sertésből, valamint ivadékaikból készült élelmiszerek fogyasztása nem jelent élelmiszerbiztonsági veszélyt a hagyományos élelmiszerekhez képest. Jóllehet a klónozott állatok megbetegedési és halálozási aránya jelenleg magasabb a hagyományos módon tenyésztett állatokéval szemben, a szakemberek valószínűsítik, hogy ez az arány a klónozási technológia fejlődésével javulni fog. Az állati klónozás eredményeképpen a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján környezeti hatásokkal nem kell számolni. A szakmai anyag elismeri, ugyanakkor hangsúlyozza is, hogy a szomatikus sejtmag-transzfer (azaz klónozás) egy viszonylag új technológia, és a kockázatbecsléshez csak kevés ismeretanyag áll rendelkezésre.

Hír: Amerikai tudósok emberi embrióklónokat hoztak létre

Kaliforniai kutatók bejelentették, hogy két férfi klónjainak tekinthető embriókat állítottak elő közönséges hámsejtekből. Ez az egyik alapfeltétele annak, hogy tudományos szempontból értékes őssejteket tenyésszenek ki.

Ez azonban már nem az első eset, amikor klónozott emberi embriókat állítottak elő. 2005-ben például brit tudósok számoltak be arról, hogy klónozott embriót készítettek embrionális őssejtek felhasználásával. Ez elég ideig fejlődött ahhoz, hogy őssejteket termeljen, de egy ilyet sem vontak ki belőle. Az új embriók sem termeltek őssejteket, és ezért a szakemberek hűvösen reagáltak a kutatás hírére. Többen is kijelentették, hogy az igazi nagy áttörés az lenne, ha klónozott embriókból sikerülne emberi embrionális őssejtvonalat létrehozni, ez azonban még várat magára.

Hír:Az egészségünket veszélyezteti a gyógynövények kihalása.

A napjainkban világpiacra kerülő több mint 3000 gyógynövényfaj háromnegyedét természetes élőhelyről gyűjtik be. Több száz gyógynövény jelenleg már a kihalás szélén áll, ami csökkenti az új gyógyszerek kifejlesztésének lehetőségét.
A napjainkban felírt gyógyszerek felének hatóanyagát növényekben fedezték fel és azonosították. A Botanikus Kertek Nemzetközi Szövetsége (BotanicGardensConservation International) által készített tanulmány szerint jelenleg mintegy 400 gyógynövény áll a kihalás szélén, ami csökkenti a betegségek újabb ellenszereinek feltárási lehetőségét.

A szakértők attól tartanak, hogy amennyiben ez a trend folytatódik, számos betegség ellenszerét tartalmazó növény előbb eltűnik, minthogy az emberiség felfedezhetné.
A gyógynövények világpiaci forgalma évente több mint 60 milliárd dollárt tesz ki, és ez az érték évente hét százalékkal nő. A WWF és a TRAFFIC adatai szerint a világkereskedelmi forgalomba kerülő több mint 3000 gyógynövény-fajnak 70-80 százaléka természetes élőhelyről származik. Mivel „ellentétben a saját használatra történő gyűjtéssel „az eladásra szánt gyűjtésnél nagy mennyiségről van szó, ez egy-egy területen lévő állomány drasztikus csökkenéséhez vezethet, rosszabb esetben a kihalás szélére sodorhatja a fajt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a Föld népességének mintegy 80 százaléka ( elsősorban a fejlődő országok lakossága) valamilyen módon alkalmazza a növényi alapú hagyományos gyógyászati termékeket.

Hír: Mennyi metánt kérődzik a tehén? Százmillió forintnyi állami pénzt kapott tehenek emésztésének tanulmányozására egy svéd egyetem. A tudósoknak kétségkívül szenvedélyük a számolás, gyakran azonban ez már extrém formákat ölthet. Einstein például kiszámolta, hogy mekkora időveszteség éri egész élete során azzal, hogy minden nap zoknit kell húznia illetve levetnie, ezért úgy döntött, hogy zokni nélkül jár. A svédországi uppsalai mezőgazdasági egyetem kutatói most a tehenek emésztése során keletkező bélgázok felmérésére kaptak állami támogatást. A cél pontosan megmérni a marhákból a légkörbe jutó metán mennyiségét, és kidolgozni a csökkentés lehetőségeit. A kutatók mintegy húsz tehenet vonnak be a vizsgálatba: mindegyik állat olyan műszeres nyakravalót kap, amely állandóan méri a marha közvetlen közelében a metánszintet.A tehenek által kibocsátott metán 95 százaléka az állatok száján át kerül a levegőbe. A kutatók szerint a gázkibocsátás nagyban függ a konkrét takarmánytól, ezért a teheneket különböző étrenden tartják majd, hogy megmutatkozhasson, milyen takarmány eredményez gázszegényebb kérődzést.

Hír: Mérgező az engedélyezett génkezelt kukorica"Ez egy nemzetközi vészhelyzet, amely globális választ kíván"Vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok, amelyeket a Monsanto génkezelt kukoricájával etettek – hozták nyilvánosságra független kutatók egy amerikai tudományos folyóiratban. Mérgező hatással volt a MON863 kódjelű kukoricabogarat elpusztító génmódosított (gm) kukorica az állatok belső szerveire, pedig az Európai Unió állati majd emberi fogyasztásra is engedélyezte a terméket a tavalyi évben. A Greenpeace a Monsanto termék azonnali visszahívását, valamint az engedélyezési rendszer felülvizsgálatát követeli világszerte.A Monsanto Kereskedelmi Kft. közleményében cáfolja, hogy ne lenne biztonságos a szóban forgó kukoricafajta. A cég szerint a Greenpeace hasonló alaptalan állításokkal már 20042005-ben igyekezett rossz hírbe hozni a most újra kifogásolt kukoricafaját, pedig azt több független európai szakmai szervezet már akkor biztonságosnak találta. Ez a kukoricafajta élelmiszerként és takarmányként is felhasználható az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Koreában, Taiwanon, a Fülöp-szigeteken, Ausztráliában, Új Zélandon, Kínában, az EU-ban, Oroszországban, Szingapurban és Mexikóban. A kukorica engedélyezése folyamán szakemberek százai tekintették meg a benyújtott tudományos dokumentációkat, és annak alapján azt ugyanolyan biztonságosnak találták, mint a közönséges kukoricát – hangsúlyozza a Monsantó. A környezetvédelmi szervezet ugyanakkor egy most közölt tanulmányra hivatkozik, amely egy amerikai tudományos szaklapban jelent meg, és a Monsanto saját, az Európai Bizottságnak engedélyezés céljából beadott biztonsági vizsgálatainak adatait elemzi. Az adatok világosan mutatják, hogy a vizsgált kukorica jelentős egészségügyi veszélyt jelent.

Hír: A kémek és az ökomaffiaEgyre több munkát jelent az ökomaffia. Ezek a bűnözői csoportok a fokozottan környezetszennyező hulladékok kereskedelmével jutnak busás bevételhez. A hulladékkezelés nagy üzlet, ugyanis több tízmilliárd forintnyi uniós pénz szerezhető meg erre, a háttéripar megteremtése pedig további évi 200-250 milliárd forintos forgalmú üzletág kifejlődését tenné lehetővé.

Hír: Napi 1500 tonna nápolyi szemét landol a németeknélNápoly és környékéről naponta két tehervonat szállítja a szemetet Németországba, a korszerű, környezetbarát hulladék megsemmisítő állomásokra: írja a Süddeutsche Zeitung című lap.Az újság emlékeztet rá, hogy a „szemét-biznisz” nem újkeletű üzletág az Európai Unió régi tagállamaiban: tavaly nemzetközi szerződések keretében mintegy 18 millió tonnányi háztartási hulladék érkezett Itáliából Németországba. Olaszországból jelenleg mintegy 1500 tonna hulladék érkezik a német hulladékkezelő állomásokra.A szemét-exportot élesen bírálják az olasz zöld aktivisták: egyrészt arra emlékeztetnek, hogy a hulladék vonatoztatása maga is káros a környezetre, másrészt Németországban rendkívül drága megsemmisíteni a szemetet. A környezetvédők szerint a külföldre vitt hulladék költségeiből már épülhetett volna néhány modern szemétégető állomás Olaszországban. Német lapértesülések szerint Berlin tonnánként 200 eurót (50 ezer forint) kap a veszélyes szállítmány megsemmisítéséért, míg Olaszországban, ha lenne megfelelő kapacitás, a hulladék ártalmatlanítása csak 100 euróba (25 ezer forint) kerülne. A szemét is aranyat ér , e mottó jegyében kötöttek üzletet német szemétfeldolgozó-üzemek olasz partnereikkel a Nápolyt elborító, a kikötővárosban szörnyűséges bűzt és rendkívüli állapotot okozó hulladékhegyek eltűntetésére.
Campania tartományból naponta két tehervonat szállít 1500 tonnányi háztartási szemetet egy Lipcse és egy Bremerhaven közelében lévő hulladék-feldolgozóba – közölte a Süddeutsche Zeitung.A müncheni lap (ágazati források becsléseire hivatkozva) azt írta, hogy a két szemétégető naponta mintegy 200 ezer eurót keres a nápolyi hulladékkal.A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal adatai szerint tavaly 18 millió tonna szemetet importáltak Németországba feldolgozásra. Az ezernyi kihágás, törvénysértés mellett a piemonti GranSasso nevű természetvédelmi területhez hasonló méretű szeméthegy válik köddé minden évben. Évente több mint hárommilliárd eurós forgalmat bonyolítanak a vadon élő állatok befogásából és szállításából, ezernyi ház épül tiltott módon.

Ezek a környezeti bűnözés lesújtó adatai, melyeket a Legambiente (környezeti joggal foglalkozó szervezet) Ökomaffia 2007 jelentése hozott napvilágra Rómában. Tavaly a rendészeti szervek nyilvántartása szerint 23 668 szabálysértést és bűncselekményt követtek el, és a négy bűnözővilágáról híres tartomány (Szicília, Calabria, Puglia és Campania) az itáliai köztársaságban elkövetett környezetkárosítás 45,9 százalékával stabilan tartja dobogós helyét. Legégetőbb és legrendezetlenebb a hulladékok kérdése: az éves szeméttermelés egynegyede, legalább 26 millió tonnányi hulladék tűnik el évente. A szemétbiznisz egy éven belül 38 százalékkal növeli forgalmát. Kína fokozatosan erősíti pozícióját a hulladék-kereskedelemben, de India, Szíria, Horvátország, Ausztria, Norvégia, Franciaország és az észak-afrikai államok úgyszintén befogadói a nyomon követhetetlen szállítmányoknak, ezáltal felelőssé tehetők a kialakult helyzetért. Az itáliai Campania tartomány a környezetvédelmi törvények megsértésében rekorderré avanzsált: az össznemzeti szinthez képest itt 13,5 százalékban fordul elő a környezetvédelmi jogszabályok megsértése. Az azonnali intézkedés szükségessége vitathatatlan, az ökomaffia ténykedésének felszámolása érdekében még GiorgioNapolitano, a köztársasági elnök is fellépett, aki egy üzenetében aláhúzta, hogy „a pusztítás elleni küzdelemben mindig egyre célzottabban és határozottabban kell fellépni. A környezeti bűnözés megfékezésére Alfonso PecoraroScanio zöldminiszter bejelentette, hogy rövid időn belül a kormány lezárja a parlamentben a készülő törvénytervezet megvitatását, hogy még 2007-ben a környezetkárosítás a büntető törvénykönyvben szerepeljen. Roberto Della Seta, a Legambiente elnöke hozzátette, elengedhetetlen a beavatkozás, látva hogy Olaszországban -a bűnszervezetek saját forgalmukban, kereskedelmi tevékenységük során állandósították a környezettel kapcsolatos üzletágat-.

 

Íme néhány elrettentő szám az Ökomaffia 2007 jelentéséből:A teljes mérleg: 2006-ban 23 668 törvénysértést regisztráltak (2005-ben csak nyolccal kevesebbet). A négy tradicionálisan maffiózó tartomány (Szicília, Puglia, Calabria és Campania) stabilan tartja magát az első helyezésben, a környezeti bűncselekmények csaknem 46 százalékát itt követik el.A szemétkereskedelem forgalma 38 százalékkal nőtt. Öröm az ürömben, hogy 2006 rekord év volt a nyomozások (18), a letartóztatottak számában (126) és a feljelentett személyek (417) tekintetében. A hulladékok nemzetközi kereskedelme: tavaly mintegy 286 konténernyi, több mint 9 ezer tonnányi szemetet foglaltak le. Kína továbbra is vezető az illegális szemétimportban, a veszélyes hulladékok legális, 15 tonnás konténeres elhelyezése csaknem 60 ezer eurót emészt fel, ugyanilyen mennyiségért az illegális keleti piacon csak 5 ezret kérnek. Az illegális szállítás végállomásai között szerepel India, Szíria, Horvátország, Ausztria, Norvégia, Franciaország és néhány észak-afrikai ország.

 

A klónozott szarvasmarhák húsának és tejének fogyasztásának elemzése egyéb élelmiszerekkel és azok biztonságával, valamit környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is felvetett, mint például, a GMO a takarmányozásban, vagy a hulladékgazdálkodás kritikus helyzete.

 

Folytatás következik:

Sz.M.

(Első közlés: 2008-03-07)