Zavarba ejtő tudomány III.

A klónozás (1)

2012. március 4.

Biztosra vehető, és köztudott, hogy a mindennapjainkban zajló természetes életfolyamatokat és annak körforgását a politikusok és az elefántcsont-tornyukba zárkózott bértudósok nem értelmezik úgy, hogy az a jövő biológiai létét is jelenthetik. Mindennapi munkájukat még mindig a bővített újratermelés reményében végzik, és nem veszi figyelembe a természet egyensúlyának felbomlását és felborulását. A természeti egyensúlyvesztést nemcsak hosszú, hanem rövidtávon is katasztrófákat idézhetnek elő. A sötét gondolatok nem csak a szélsőséges gazdasági tevékenységekre vonatkoznak, hanem az élet szinte minden apró részletére is.

Ideális esetben is sajnos előfordul, hogy „parkoló pályára” teszik azokat a tudományos eredményeket, amelyek esetleges javíthatnák, vagy tompíthatnák a természet egyensúlyának felborulását.

Hír: A rádióban a minap volt hallható (2008), hogy az EU mindenható urai engedélyezték a klónozott állatok húsának forgalomba-hozatalát, és a szarvasmarhák esetében a klónozott szarvasmarhák teje is a boltokba kerülhet. A rádióban megszólaló szakértő azt nyilatkozta, hogy hangsúlyozni szeretné, nem a génmódosított élelmiszerekről van szó, hanem csak és kizárólagosan a mutáns egyedek tejéről és húsáról szól a törvény. Ennél a klónozási technikánál – véleménye szerint – semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra nézve, hogy az élelmiszer káros lehet az emberi fogyasztásra.

Tehát a tudományt ismét megszólították. Vizsgálódjunk a híranyagokban, mielőtt összefoglaló elemzésünket elkészítenénk.

A klónozás esetében, nem csak tudományos, hanem etikai kérdéseket is fel kell vetni, mert nem csak a „fehérje” (táplálék) előállításáról van szó.

Az Ember is klónozható?

– „Nem vet jó fényt a XXI. századra, hogy Giordano Bruno, Galilei, Kopernikusz és Darwin után megint politikai és egyházi dogmákkal akarják megfékezni azt, amit nem lehet megfékezni”, vélik a haladó gondolkodásúak a bejelentés után, amely szerint a világon először sikerült emberi embriót klónozni.

Mások úgy vélik, ezzel az eljárással az ember a teremtő szerepét akarja átvenni.
Molly bárány 1997-es klónozása óta szüntelenül foglalkoztatja a tudományos világot a klónozás problémája. 1998 decemberében a dél-koreai Kjunghi Egyetem tudóscsoportja már bejelentette, hogy létrehozta a klónozott emberi embriót. A sejtosztódás bizonyos szakaszában azonban leállította a folyamatot – lehetséges, hogy a várható tudományos viták vihara miatt-.

De térjünk vissza arra, hogy nagyipari módszerekkel milyen módon lehet klónozással fehérjét előállítani. Az élettudományokkal foglalkozó kutatót nagyon zavarja, hogy egy akár klónozással reprodukált bárányt, vagy szarvasmarhát, azt nem élőlényként, hanem négy lábon járó fehérje koncentrátumnak tekintik azok a tudósok, akik azt „előállították”.

• „Az Advanced Cell Technology tudományos körökben elismert vállalkozás. Kísérleteik dokumentálhatók, bizonyíthatók és mértékadóak. Éppen az Advanced Cell Technology jelentette be, hogy 30 klónozott tehene közül 24 – az egy-négy éves kísérleti szakasz ideje alatt – "normális" tehénnek bizonyult”.

• „Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ügyi Hivatal (FDA) 2006. december 28-án közzétette előzetes állásfoglalása az egyes klónozott állatok húsának és tejének kereskedelmi forgalmazásának engedélyezésére vonatkozik. A világon már több száz klónozott tenyészállat létezik, azonban ezek húsa és teje ez idáig nem került kereskedelmi forgalomba. A klónozás a teljes genetikai állomány másolását jelenti, s lehetővé teszi kivételes képességű állatok "genetikai másolását", amelynek révén az utódok gyorsabban növekedhetnek, vagy több tejet adhatnak”.

• Az FDA több száz tanulmány alapján kialakított állásfoglalásában a hivatal úgy ítélte meg, hogy a klónozott állatok és ivadékaik húsa és teje éppen úgy alkalmas mindennapi emberi fogyasztásra, mint a hagyományos módon tenyésztetteké.
  – „A klónozás nem genetikai módosítás, a klónozott állatok nem GMO élőlények. Genetikailag teljesen azonosak azzal az élőlénnyel, melynek testi sejtjét a klónozáshoz felhasználták, idegen örökítő anyagot nem tartalmaznak. A klónokhoz hasonlóan genetikailag azonos élőlények a természetben is előfordulnak, egypetéjű ikrek esetén. Így szakmai, élelmiszerbiztonsági szempontból az FDA rendkívül alaposan előkészített álláspontja elméletileg nem támadható meg. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal álláspontja szerint azonban a klónozott állatok fogyasztását nem csak élelmiszerbiztonsági, hanem etikai szempontból is értékelni kell, melyre a tanulmány nem tér ki. A fogyasztóknak biztosítani kell azt a jogot, hogy amennyiben idegenkednek a klónozással létrehozott állatok húsának, tejének fogyasztásától, akkor erre ne kényszerüljenek.”

– „Az állati klónozás eredményeképpen a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján környezeti hatásokkal nem kell számolni (ez az állítás erősen vitatható). A szakmai anyag elismeri, ugyanakkor hangsúlyozza is, hogy a szomatikus sejtmag transzfer (azaz klónozás) egy viszonylag új technológia, és a kockázatbecsléshez csak kevés ismeretanyag áll rendelkezésre.”

• „A világon már több száz klónozott tenyészállat létezik. A klónozás a teljes genetikai állomány másolását jelenti, s lehetővé teszi kivételes képességű állatok "genetikai másolását", amelynek révén az utódok gyorsabban növekedhetnek, vagy több tejet adhatnak. Az Európai Unióban jelenleg kereskedelmi célú klónozás nem végezhető. Az ily módon előállított állatok húsának és tejének emberi fogyasztásra bocsátásának engedélyezésére nincsen szabályozás. Az EFSA állásfoglalása a jövőben segítségül szolgálhat majd a klónozott állatok és termékeivel kapcsolatos uniós intézkedések meghozatalában.”

A tudományos eredmények még számos kérdést vetnek fel. A természet körforgásába és minden életfolyamatba való beavatkozás az adott élőlények biológiai jövőjét tényszerűen befolyásolják. Ezek között lehetnek gyors lefolyásúak, de lehetnek olyanok is, amelyek egyes fajok folyamatosan zajló evolúcióját is végzetes befolyásolhatják és fajok kihalásához is vezethetnek. A Bolygónkon kialakult ÉLET a természet bonyolult rendszerének megfelelőn dinamikus körforgásban van és folyamatosan megújul. Abban az esetben a természet rendjébe beavatkozunk, és egy természeti egyensúlytalanságot hozunk létre akkor beláthatatlan következményekre is számíthatunk. Emeljünk ki a klónozás végtelenül bonyolult rendszeréből néhány aggasztó tényét.

A klónozott állatok fejlődési problémái.
– Nagy újszülöttek
– Légzési problémák
– Placenta problémák
– Magzati rendellenességek: – máj megnagyobbodás, – epidermiszben vérzések, – egyéb elváltozások
-A klónozás várható alkalmazásainak fenntarthatósága
– Humán orvosi célú állat klónozás (?)
– Összehasonlító állat kísérletek – funkcionális genomika
– Emberi betegségek állatmodelljei – atherosclerosis, neurodegenerativ, mitochondriális, cisztás fibrózis – Gyógyszer előállítás – tejben, vérben
– Gyógyszer tesztek
– Xenotranszplantáció
– Gyógyhatású táplálékok
– Állategészségügyi
– Betegség rezisztencia
– Homogén vakcinázás
– Állati termékek mennyiségi és minőségi javítása
– Technikai anyagok előállítása

A fenti általános problémakörök az állatreprodukciókra vonatkoznak. De milyen Emberi vonatkozásai lehetnek:

„Amióta egereket, patkányokat, teheneket, bárányokat klónoznak – s ennek lassan öt éve – a technika önmagában nem új és nem meglepetés: idő és a tudományos bátorság kérdése volt, hogy mikor kerül sor az ember – az embrió – klónozására.”

A klónozás bioetikai kérdéseit néhányan sajátosan értelmezik.

A tudományos társadalom még ki sem nyithatta a száját, amikor George W. Bush amerikai elnök egy munkatársával megüzente: ő száz százalékig ellenzi az emberi embrió klónozását. Az elnök véleményét több amerikai – konzervatív és demokrata – szenátor is osztja.

A tudós társadalom nem akar embert klónozni, állítják egyesek. A handabandázó Severino Antinori olasz nőgyógyászt – aki 200 gyermektelen párnak ígért klónozott gyereket – a tudósok kiközösítették. (Antinori most azt állítja, hogy az Advanced Cell Technology ellopta az ötletét, és ezzel a lendülettel már 150 millió embernek ígért "sperma nélküli gyereket".) Az "életvédő" aktivisták azt hangsúlyozzák: a megtermékenyített petesejt már emberéletnek számít, így Isten elleni vétek ezzel kísérletezni (tekinthetjük ezt egy véleménynek).

Dr. Michael Westnek, az Advanced Cell Technology elnök-vezérigazgatójának érvelése szerint azonban a kísérlet célja nem az ember klónozása. Az általuk előállított sejtcsoportot nem is lehet embriónak nevezni, hiszen a sejtosztódás eme fokán még az sem dőlt el, hogy az osztódás folytatódik-e. "Tudományos tény, hogy az ember fejlődése a sejtosztódás egy magasabb fokán, mintegy két héttel a fogantatás után indulhat meg. Ekkor döntik el a sejtek, hogy lesznek-e belőlük emberi lények" – mondta dr. West”. A Hármas Elmélet értelmezése alapján az I. és a II tételnek megfelelően abban az esetben, ha a megtermékenyítést követően a viszonylag alacsony sejtszámban kialakul az ion-elem térszerkezeti forma, akkor kialakul és kezdetét veszi az élet, mérhetővé válik a bioelektromos térszerkezet és minden a biológiai felezési idő törvényszerűségével folytatódik.

Ennek megfelelően a klónozás bonyolult biológiai folyamatainak elemzésének megértését nagyban segítheti a „Hármas Elmélet BIR és BHT tételeinek” értelmezése.

– „Hazánkban elsőként állított elő testi sejtből klónozott állatot a Dinnyés András professzor vezette gödöllői tudóscsoport. Az Akadémia sajátosan ismerte el az itt folyó munkát: az MTA által finanszírozott csapat támogatása megszűnik”. Az Akadémia támogatása mindig attól függ, hogy milyen pénzforrással rendelkezik a tudós testület. A GMO növények esetében ismert, hogy egy időben szakmailag támogatta a génmódosítások kutatását, mert ehhez külföldről finanszírozták.

– „A klónozott állatokból származó nyers élelmiszereknek több mint száz tulajdonságát vizsgálta a Xiengzhong Yang által vezetett kutatócsoport a Connecticut Egyetemen. Nem találtak jelentős eltéréseket a klónozott és a normális szarvasmarhákból származó termékek között: minden általuk vizsgált paraméter megfelelt azoknak az előírásoknak, melyek az emberi fogyasztásra alkalmasnak ítélt marhahúsra és tejtermékekre vonatkoznak. Az eredmények meggyőzőek, de korántsem jelentik azt, hogy véglegesen lezárul a vita a klónozott állatokból származó termékek fogyasztásának biztonságáról. A vizsgálatok részletes leírása az Amerikai Tudományos Akadémia hivatalos lapjában, a PNAS-ban jelenik meg.”

Élni lehet a gyanúval, hogy ezeket a vizsgálatokat a klónozásban érdekelt gazdasági csoportok rendelték meg. A génmódosított élelmiszerek és a klónozott fehérjék, hosszú távú hatásait még csak becsülni sem lehet. Azt az állítást el lehet viszont fogadni, hogy azonnali egészségkárosodást ilyen élelmiszerek fogyasztása nem okozhat. Az igazi kockázat viszont itt kezdődik. A hosszútávon történő károsító hatások azok végzetesek lehetnek, mert akik ilyen táplálékot fogyasztanak, azoknál a természetes genetikai és evolúciós állapotok végérvényesen és visszafordíthatatlanul átrendeződnek.

Egy példával értelmezzük a fenti állításokat: Az élet körforgásának az alapja a folyamatos és szakadatlan anyagcsere. A tápanyag forgalma, ha alapanyagában jelentősen változik (elsősorban bel-tartalom), akkor a szervezet természetes biokémiája kompenzációkat kénytelen végrehajtani, amelyek előbb, vagy utóbb „szervülnek” . tehát nem toxikus hatásról beszélhetünk, hanem a Hármas Elmélet BIR tételének megfelelően átrendeződnek a testre, szervekre és szervrendszerekre jellemző un. elem-ion rácsállandók és ezzel a bioelektromos térszerkezet is.

Végezetül idézzünk fel egy korábbi hírt és tekintsük meg ezek fénykép felvételeit.

„A 90-es évek végén napvilágra került hír, miszerint kínai kutatók emberi fület klónoztak egy egér majd később egy patkány hátára. Számos állítás alapján sikeresen hajtottak végre egyéb szervi klónozást szarvasmarháknál is, amikor is emberi tüdőt és vesét klónoztak szarvasmarhába”.

 

Folytatás következik:

Sz.M.

(első közlés: 2008-02-25)