Print PDF

A PANNON PALATINUS tudományok archívumában jelenleg két tanulmány található a távérzékelés, fotogrammetria lehetséges felhasználásáról. A szerző, Dr. Winkler Gusztáv, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára. A tanulmányok a fotogrammetriával és a távérzékelés tudományával és annak módszerével foglakoznak. Az Egyoldalas leírás értelmezi a tudományterületet és alapszintű ismereteit, értelmezi a távérzékelés és fotogrammetria módszereit és a méréstechnikát.

A fotogrammetria olyan tudomány, amely a fényképről vett méretekből meghatározza a valós tárgyak kiterjedéseit. A légi fotogrammetriában a fényképeket a Földről készítik repülőről vagy műholdról.

A „fotogrammetria” tudománya a földfelszín, illetve különféle objektumok (pl. épületek) helyzetének és alakjának fényképek alapján történő nagy pontosságú meghatározásával foglalkozik. Segítségével a méretek meghatározása tehát nem közvetlenül a terepen, hanem a fényképek utólagos kiértékelésével történik.  A fotogrammetria a távérzékelt felvételek kvantitatív kiértékelésén alapuló eljárás. A lokális geoinformatikai rendszerekben a távérzékeléssel együtt elsődleges adatgyűjtési szerepet tölthet be.

Az ún. légi fotogrammetria esetében a fényképfelvételek a levegőből, viszonylag nagy magasságból (általában repülőgépről) készülnek, és a föld felszínét ábrázolják. A légi fotogrammetria tehát közel függőleges kameratengellyel készült légi fényképek kiértékelésével foglalkozik, jellemzően kétképes (sztereo) vagy egyképes  módszer (ortofotoszkópia) felhasználásával.

A légi fotogrammetria segítségével a földfelszín 3 dimenzióban leképezhető, illetve térképezhető. Jellemző terméke a 3D terepmodell, a digitális ortofotó (ilyent alkalmaznak pl. a googlemaps szolgáltatásnál), illetve különféle topográfiai térképek.

Az ún. közel fotogrammetria esetében a fotók nem a Föld felszínét ábrázolják, hanem különféle tárgyakról, objektumokról készülnek (kis távolságból). Felhasználási területük igen sokrétű: a műemlékek felmérésétől kezdve a baleseti helyszínelésen keresztül az orvosi alkalmazásokig igen sok területen használják.  A közel fotogrammetria tehát a kis távolságból (általában a földről, fotóállványról) készített, többnyire ferde tengelyű felvételek kiértékelésével foglalkozik, általában többképes vagy egyképes (ortofotoszkópia) módszer felhasználásával.
A közel fotogrammetria jellemző terméke az ortofotó (homlokzatokról, freskókról) és a 3D modell.

A geodéziai és fotogrammetriai módszerek kombinált felhasználása különösen alkalmas:
•  nagy kiterjedésű területek felmérésére,
•  régészeti feltárások dokumentálására,
•  műemlékek felmérésére,
•  depóniák térfogatának meghatározására,
•  vonalas létesítmények nyomvonalainak, csomópontjainak, illetve tartozékainak felmérésére,
•  külszíni bányák felmérésére.

Szerkesztette: Szacsky Mihály

2010. március