Bécsben a Ringből nyílik egy sugárút, az Arsenal, amelynek egyik oldalán egy nagy park közepén áll névadója, az Arsenal, azaz a Fegyvertár. A piros téglából emelt sajátos stílusú épületegyüttesben kapott helyet az osztrák központi hadtörténeti levéltár, könyvtár és múzeum. A tárgyi gyűjtemények a XVI. századtól mutatják be a Habsburg Birodalom hadtörténeti emlékeit. Tovább…
Tovább →Az 1530-as években Itáliában, Franciaországban és Magyarországon elterjedt, úgynevezett II. periódusú (óolasz) erődítési rendszer az idők múlásával túlhaladottá vált. Ennek egyik oka a tüzérség és a gyalogsági fegyverek teljesítményének fokozatos növekedése, a másik ok pedig az, hogy időközben a várvédelem elvei is formálódtak. Tovább…
Tovább →Benkő Péter színművésznek köszönhetően került szerkesztőségünkbe nagyapjának (Benkő Gyula színművész édesapja) 1910-11-ben készült hadihajó-gépészeti vázlatfüzete, amit a kiképzés alatt készített. A rendelkezésünkre bocsátott vázlatfüzet és a fényképek alapján bepillantást nyerhetünk a 100 évvel ezelőtti osztrák-magyar haditengerészet technikai színvonalába. Az átadott vázlatfüzetet teljes terjedelmében tesszük közzé, bízva abban, hogy ezzel is még jobban megismerhetővé tesszük hazánk […]
Tovább →A semmi című dolgozat a semmimv.hu honlapon érhető el, a nyolcadik rész az univerzumban létező életjelenségekkel és e jelenségek mibenlétével foglalkozik. A dolgozat elképzelése szerint a létező valóság jelenségei egyetlen, úgynevezett természet fraktál alakzatba rendezettek. A természet fraktál alakzatnak létezik élet fraktál részalakzata. Az élet fraktál, hasonlóan a természet fraktál alakzathoz, rendszerszintekkel rendelkezik, ezért a […]
Tovább →A kolontári gátszakadást követően számos csoport jelezte, hogy méréseket végeztek a katasztrófa sújtotta területen. A nem szervezett, és az egységes mentési elveket nem figyelembe vevő önkéntesek, mint ahogyan az várható volt, ellentétes eredményeket tettek közzé. Nem vonható kétségbe, hogy tevékenységüket jó szándékkal és segítőkészen végezték. A nem egységes méréstechnikai módszerek és a nem szakszerűen végzett […]
Tovább →A Palatinus írások olvasásakor többekben felvetődhet, hogy milyen tudományt képviselhet a palatinus szakíró, amikor szinte szabadon hivatkozik hol kémiára, hol biológiára, hol ökológiára… és még sorolhatnák a tudomány számos szakterületeit. A palatinuszi gondolkodás alapfeltétele, hogy az elemző saját szaktudásán kívül megfelelő jártassággal rendelkezzen olyan társtudományokban, amelyek ismeretének hiányában a bonyolult, összetett természeti folyamatokat fel sem […]
Tovább →Amennyiben a múlt eseményeit, objektumait kutatjuk (felderítés, lokalizáció, rekonstrukció), akkor általában a régi térképek, archív légi felvételek, korabeli leírások, ábrázolások jelentetik a folyamatok alapját. Ezeket nagyon jól kiegészíthetik a terepi bejárások, felmérések, az ott készített manuálék, melyek sokszor elengedhetetlennek bizonyulnak. Ehhez kiegészítésként természetesen mindig megvizsgáljuk a napjainkban elérhető adatforrásokat is, különös tekintettel a légi fényképekre, […]
Tovább →A klasszikus bástyák fejlődése a XVI. század végére csúcsára ért. A tüzérség lehetőségeinek folyamatos növekedése, az újabb hadművészeti megoldások azonban további fejlődést igényeltek. Ennek első lépéseit láttuk már a XVI. század vége felé Specklénél. Az a tény, hogy ebben a korban az egyik meghatározó hadmérnök nem olasz, mutatja, hogy a következő időszak fő fejlesztési területei […]
Tovább →A zavaros történetű frank korszak és a viking támadások után Európa nyugati felén is viszonylag hosszú ideig külső nagyszabású támadásoktól nem kell tartani. A feudalizmus első évszázadai a középkori államok kialakításával, a társadalmi viszonyok megszilárdításával telnek. Ennek ellenére (vagy a nagyobb gazdasági eredményesség miatt) ekkor kezd Európa-szerte egy új építési mód kialakulni, a lakótornyok, és […]
Tovább →Jelenlegi ismereteink szerint az ember a legelső időszakoktól kezdve használt fa-, csont- és kőeszközöket fegyverként. Hogy ezeket a fegyvereket mióta alkalmazta más emberek, csoportok ellen, nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy az utolsó eljegesedés után (körülbelül Kr. e. 8000 körül) az első nagy népvándorlások időszakából találtak olyan tömegsírokat, amelyek fegyveres küzdelemre utalnak. A fegyverek használata bizonyított, […]
Tovább →