• Biológia

    A XXI. század első évtizedéről – Az ember

    2011. február 9. szerda • Biológia

    A XXI. század első évtizedében a tudományok képviselői sorozatos szenzációs felfedezéseket és eredményeket jelentettek és jelentenek be. A magabiztos kijelentések, publikációk és a konferenciák anyagai azt sejtetik, hogy minden rendben halad bolygónkon, igaz vannak kisebb-nagyobb zavarok, de azokat a regisztrált és nyilvántartott tudósok majd meg fogják oldani, mert jó pályázatokkal sok pénzhez jutnak. Tovább…

    Tovább →

    Jelentés a XXI. század első évtizedéről

    2011. január 26. szerda • Biológia

    A világegyetemben a „földi életet” egyedülállónak tekinthetjük. A csillagászok a lehető leggondosabb tanulmányozással sem fedeztek fel Földünkhöz hasonló bolygót, amin az élet jeleit lehetne megfigyelni. Honnan ez a csoda?  A bonyolult értelmezések helyett helyezzük tudásunkat a természet megfigyelésére és a természeti törvények tanulmányozására. Tovább…

    Tovább →

    A szabad idő döntő szabályozója: az iskolai stressz

    2010. november 10. szerda • Biológia

    Oktatási folyamatunk eredményessége társadalmilag alapvető követelmény, mert státusszimbólumként a felhalmozott ismeret-, a bővülő információ- és az alkotó tudás-funkcióit testesíti meg. Jelen munka a szerzőknek egy gyerek-pszichológiai szakrendelőben végzett vizsgálatainak néhány eredményét összesíti, különös tekintettel a szabad idő, az iskolai beilleszkedés valamint előmenetel szemszögéből, ugyanakkor az azzal kapcsolatos feszültségekről is, amelyek a szülő-iskolai elvárás és a […]

    Tovább →

    A pKM101 plazmid hatásmechanimusa a DNS repair folyamatban

    2010. november 7. vasárnap • Biológia

    A bakteriális DNS sugárzás károsodásai molekuláris mechanizmusainak megértése lényegesen kibővítette a genom funkcionálásáról kialakított elképzeléseinket és megmutatta, hogy a sejtben léteznek olyan genetikailag determinált enzim-rendszerek (DNS-ligázok, DNS-polimerázok, endo- és ezonukleázok), amelyek fenntartják a genetikai információ teljességét és ha kell, kijavítják azt. A helyreállító rendszer aktivitásának köszönhetően a sejtek képesek a genom teljességének fenntartására nem csupán […]

    Tovább →

    A spermiumok mozgékonyságának vizsgálata biofizikai mérésekkel

    2010. szeptember 10. péntek • Biológia

    A spermiumok biológiai értékének legfontosabb mutatói: a spermium-szám, a normális szerkezet és a mozgékonyságuk. Az ovuláció után kiszabadult petesejtet a női szervezetben az ejakuláció folyamán kilövellt spermiumok mozgékonyságuk következtében találják meg. A spermium a faroknak kúpszerű forgó mozgásának köszönhetően spirális módon fúró-mozgást végez, oly módon, hogy a spermium feje az óramutató járásával ellentétesen forog. Ezt […]

    Tovább →

    Tudományok, társtudományok – etnológia

    2010. szeptember 6. hétfő • Biológia

    Az etnológia (gör. ethnosz = nép, valamint a lógosz = tan) az emberről mint kultúrával rendelkező lényről szóló tudomány. Az etnológia az etnográfiai munkákban ölt testet sok esetben. Az etnográfia leíró tudomány, amely az adatfelvételek, megfigyelések, elemzések leírására korlátozódik. Az etnológia a felvilágosodás korában vált le az antropológiáról, az embertanról (gör. anthroposz = ember, lógosz […]

    Tovább →

    Tudományok, társtudományok – ökológia

    2010. augusztus 18. szerda • Biológia

    A Palatinus Klub megalakításának idejében nem titkoltuk, hogy számos alapfilozófiát, módszert az egyre fogyó Római Klubtól vettünk át. Tudott, hogy az ökológia – mint dinamikusan fejlődő tudományterület – a Római Klub 1970-es publikációitól nőtte ki magát. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a környezeti problémák miatt az ökológiai ismeretekre nagyon nagy szükség van. Az elmúlt több mint […]

    Tovább →

    Akár az Isten: létrehozták az első mesterséges DNS-t, megszületett az első “szintetikus” sejt

    2010. június 18. péntek • Biológia

    A hírközlő szervek végre egy igazi szenzációt közölhettek, gondolták. A hír tartalmazott minden olyan elemet, mely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a szenzáció szenzáció legyen. Amerikai kutatóintézet, hatalmas modern épület, boldog, mosolygós tudósok, hihetetlen erőfeszítés, amely dollármilliókban mérhető (esetünkben 380 millió dollár), és az eredmény, ami nem más, mint egy petri-csészében egy szép kék tenyészet „szintetikus […]

    Tovább →

    A kéz mozgásai

    2010. június 17. csütörtök • Biológia

    „Az ember egymást falva hízik, s alkalmasint csak az nem keres mentől táplálóbeledelt, akinek gyomra elromlott, és nem bír könnyen emészteni. De a gondviselés kegyelme gyakran rejt a keserűbe is valami vigasztalót, hogy ne szokjunk el sem a reménytől, sem a szeretettől, s a szétdarabolt magyar föld részei teljesíthetnek külön oly hivatást, melyet együtt bizonyos […]

    Tovább →